Az első eset a magyar tőzsde csaknem másfél évszázados történetében, hogy egy hivatalban lévő kormány átfogó megállapodást köt a tőkepiac egészét reprezentáló tőzsdével, amelyben nemcsak a tőzsdei ügyleteket terhelő adóról, de a megtakarítási kedv élénkítéséről és a tőzsdei ismeretek terjesztéséről is szó van – kommentálta tegnap reggel a BÉT-en Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormány és a BÉT tárgyalásain kialakult kompromisszumot. Míg korábban a tőzsde – volt, amikor sikertelenül, tavaly sikerrel – próbálta elhárítani az árfolyamnyereség-adó veszedelmét, az idén júliusban már komoly javaslatcsomagot terjesztett a kormányfő elé, milyen egyéb intézkedésekkel lehetne – a munka- és a tőkejövedelmek egységes adóztatása mellett – élénkíteni a hazai megtakarítási kedvet.
A kormány által tegnap az Országgyűlés elé terjesztett adójavaslat szerint 2007. január elsejétől a tőzsdei ügyletből származó jövedelem után elért árfolyamnyereség (beleértve az összetett vagy származtatott ügylet elszámolt nyereségét is) adója 10 százalék. Ugyancsak 10 százalékkal adózik 2007-től a tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka is (ez jelenleg 25 százalék). Tőzsdei ügylet természetesen nemcsak a BÉT-en, de az Európai Unióban vagy az OECD-országokban működő tőzsdén kötött ügylet is. Ekkor vezetik be a kamatadót is, tehát megvalósul a tőzsdei és kamatjövedelmek egységes adóztatása. Ha az adózó árfolyamnyereség-, tőzsdei osztalék- és kamatadója együtt nem éri el az 50 ezer forintot, mentesül az adófizetés alól. Az árfolyamveszteség két évig szembeállítható a nyereséggel. (A kétéves terminus egyébként a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi szervezetével (TEBÉSZ) folytatott konzultáció során került bele a BÉT eredeti javaslatcsomagjába.)
Bár az adó soha nem jó hír egyetlen tőzsdének sem, megvan a remény arra, hogy a mostani intézkedéscsokor hosszú távon többet segít a tőkepiacnak, mint amennyit az adókedvezmény megszűnése árthat. Már jövőre bevezetik a középiskolákban a tőzsdei, tőkepiaci ismertek tantárgyat, hogy a középiskolából kikerülő korosztály felelősen tudjon bánni megtakarításaival.
Még fontosabb, hogy a kormány elfogadta Szalay-Berzeviczy Attila BÉT-elnök sokat hangoztatott – és egyes banki körökben kezdetben nem komolyan vett, majd inkább gáncsolt – javaslatát a nyugdíjrendszer negyedik pillérjéről. Már 2006-ban elindulhat, 2007-től pedig a nyugdíjpénztári és életbiztosítási formákhoz hasonló adókedvezményt élvez a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számla, amely a hosszú távú öngondoskodás erősítését célozza. A számlát a kormány az szja-ból levonható, évi maximum 30 ezer forintos kedvezménnyel támogatja. Lapunk érdeklődésére Veres János pénzügyminiszter elmondta: még nincs döntés arról, hogy ilyen számlát bankok is vagy csak befektetési szolgáltatók vezethessenek. A megállapodás kitér arra is, hogy 2006 januárjától a nyugdíjpénztárak számára kötelezővé válik az ötéves súlyozott hozamjelentés.
A tőzsdei bevezetések sikerét, a hazai kis- és középvállalatok parketten való megjelenését segítheti, hogy a kormány évi 100 millió forintot oszt szét – pályázati alapon – az újonnan a tőzsdére bevezetendő cégek között, ezzel vállalva át a bevezetési költségek egy részét. A tőzsde nyáron ennél többet kért: a bevezetés után legalább hároméves adókedvezményt, ezt azonban az EU-szabályok miatt nem lehetett megadni.
Egy másik tőzsdei javaslat is ad acta került, ha nem is teljesen. A privatizáció során a kormányzat nem követeli meg a vevőtől az új szerzemény vagy – ha az anyavállalat már külföldi tőzsdén van – az anyacég részvényeinek bevezetését a BÉT-re, de a pénzügyminiszter megígérte, adott esetben meg fogják vizsgálni, hogy ezt is bevegyék az értékesítési feltételek közé. A megállapodás mindenképpen a tőzsde és a vele szövetséges szervezetek (BAMOSZ, BVSZ) sikerét jelenti, ám az is valószínű, hogy a 100 milliós költségvetési támogatás (amelyből egy-egy cég 20 milliót kaphat) és a tőzsdei cégek osztalékadó-kedvezménye önmagában még nem fogja rögtön benépesíteni a parkettet.
Korányi Tamás G.