Elégedetten fogadta az OTP Bank vezetése a bukaresti hírt, hogy hét bank társaságában az OTP is részt vehet a kétmillió ügyféllel és 1407 hálózati egységgel rendelkező román takarékpénztár, a CEC privatizációjában. A román pénzügyminisztérium augusztus 11-én tette közzé felhívását a CEC részvényeiből minimum 50 százalék + 1 részvény, maximum 75 százalék eladására. Az előzetes szándéknyilatkozatot augusztus 31-én kellett megtenni. Az előzetesen érdeklődő kilenc bank közül a Rabobank kiszállt, a többi nyolc jelentkezését a román kormány elfogadta, így az OTP mellett a világ legrégibb, több mint 700 éves bankja, a Banca Monte dei Pascha di Siena, a belga Dexia Bank, a görög EFG Eurobank, illetve a National Bank of Greece, a Société Generale, az Erste Bank és a Raiffeisen Zentralbank vehet részt a versenyben. (Az egyik feltétel a legalább 1,5 milliárd eurós saját tőke volt.)
A bankok 10 ezer euró fejében a jövő héttől világíthatják át a CEC-et. Az OTP hat országban (Szlovákia, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia, Albánia) megedződött akvizíciós csapata, a pénzügyi és jogi tanácsadók már készülnek Bukarestbe, amely egyébként sem ismeretlen terep számukra, hiszen két évvel ezelőtt az OTP még a legnagyobb román bankkal, a BCR-rel szemezett. A BCR privatizációja is most van soron, ez ad némi pikáns ízt a versenynek hiszen a CEC nyolc kérője közül három (az Erste, a National Bank of Greece és a Dexia) a BCR-re is pályázik.
A tavaly 1,3 milliárd eurós mérlegfőösszegével a román bankrendszer eszközeinek 5,6 százalékát birtokló CEC saját tőkéje viszonylag alacsony, alig 149 millió euró. Bár a nyeresége sem volt túl sok (a 17 milliós adózott eredmény 12 százalék alatti ROE-mutatót ad), a felfokozott versenyben biztosra vehető, hogy a román kormány a saját tőke többszörösét kasszírozhatja a bankért. Az OTP a mintegy 0,9 százalékos piaci részesedéssel rendelkező RoBankért 47,5 millió dollárt fizetett és terveiben a következő évekre még legalább ekkora ráfordítás szerepel, így elképzelhető, hogy egy hatszor akkora, ráadásul a RoBankkal ellentétben nyereséges bank akár nagyságrenddel többet is megérhet. Ugyanakkor az is tény, hogy a CEC infrastruktúrája például a bolgár DSK-éval összehasonlítva is sok kívánnivalót hagy maga után, ráadásul a hatezres alkalmazotti sereg sem túl biztató befektetői szempontból. Helyi megfigyelők szerint a hálózat korszerűsítése, áramvonalasítása, a bank újrapozicionálása az alaposan átalakult román bankpiacon, továbbá a RoBankkal való összeolvasztás a vételáron felül is több száz millió dollárt igényelhet a következő három-négy évben – feltéve, hogy az OTP lesz a szerencsés befutó. A kiadásokat persze bőven ellensúlyozhatná, hogy ezzel Romániában reális esélye lenne az OTP-nek arra, hogy elérje a gazdaságossági szempontból bűvös határnak számító 10 százalékos piaci részesedést. (Magyarországon mintegy 23, Bulgáriában 14 százalék a részesedése.)
A CEC-re október 17-én várja a román pénzügyminisztérium a vevők kötelező érvényű ajánlatát, így legkorábban október végére derülhet ki a győztes neve. (Ám lehet, hogy addig más akvizíciót is bejelent az OTP...)
Ha az OTP-nek – a papírforma ellenére – sikerül megvásárolnia a CEC-et, az jó hír lehet annak a több ezer magyar kis- és jó néhány tucat közepes vállalkozásnak, amely Romániában, főként a határ menti és a székelyföldi megyékben befektet, vagy közös vállalkozást működtet. A RoBank ugyanis elsősorban Havasalföldön és Moldovában rendelkezik fiókhálózattal, a CEC hálózata viszont a magyarlakta vidékeken is sűrű. Ha viszont nem az OTP lesz a nyertes, vélhetően felgyorsul a RoBank hálózatépítése.
Korányi Tamás G.