Jól haladnak a tőzsde és a kormányzat közötti tárgyalások az árfolyamnyereség-adó tervezett bevezetését ellentételező tőzsdeélénkítő lépésekről.
Múlt pénteken Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy a még privatizációra váró jelentősebb társaságokat – így a Malévot és a Budapest Airportot – csak olyan szakmai befektetőnek adja el az ÁPV Rt., amely vállalja, hogy vagy az adott cég, vagy pedig saját részvényeit – ha azok már forognak valamely tőzsdén – kész bevezetni a Budapesti Értéktőzsdére. A tőzsde elnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy ha ezt az alapelvet a privatizáció kezdete óta konzekvensen követte volna az állam (kísérletek néha voltak erre), akkor ma a BÉT Közép-Európa alighanem legnagyobb forgalmú és kapitalizációjú börzéje lenne, ahol a GE, az Erste, az ENI, az Accor és a Teva papírjaival is kereskednének. Ebből a forgalomból a magyar államnak mostanra már jelentős pótlólagos adóbevétele származott volna.
Az ötlet csak első pillantásra tűnik „vadnak”, hiszen a privatizáció során a legnagyobb magyar cégek túlnyomó többségét olyan szakmai befektetők vették meg, amelyek maguk is tőzsdei cégek. Magyarország EU-csatlakozása előtt – már csak az eltérő előírások miatt is – a budapesti párhuzamos bevezetés gondolata nem volt túl népszerű, nem véletlen, hogy mindmáig egyetlen külföldi részvény sem került be „hivatalosan” is a BÉT-re. Az utóbbi másfél évben azonban a BÉT olyan mértékben liberalizálta bevezetési előírásait az elismert tőzsdékre már bevezetett részvények vonatkozásában (például nem kell külön magyarra fordított gyorsjelentés, nem kell nyilvános kibocsátás bevezetési tájékoztatóval, elegendő a nemzetközi mérleg), hogy a bevezetés nem jelentene pluszterhet a cégeknek. Így a privatizátoroknak sem kell attól tartaniuk, hogy egy ilyen kívánalom szűkíti a potenciális vevők körét.
A BÉT-nek mindazonáltal eddig nem volt szerencséje a tervezett külföldi bevezetésekkel. Amikor tavaly májusban az osztrák bankok és a Bécsi Értéktőzsde konzorciuma megvásárolta a BÉT-részvények 68 százalékát, elhangzott, hogy akár a HVB lehet az első külföldi bank a parketten. Azóta, hogy az Unicredito megvette a HVB-t, nem csak a budapesti megjelenés került le a napirendről, de a HVB-részvények bécsi és varsói forgalmazása is a végéhez közeleg. Ugyanakkor a konzorcium másik két tagja, az Erste és a Raiffeisen papírjait Bécsben jegyzik, amelyek bevezetése szintén legalábbis példa értékű volna.
Korányi Tamás G.