A 43 megmaradt tőzsdei társaság 306,3 milliárd forintos összesített adózott eredménye 32 százalékkal haladja meg ugyanezen kör tavalyi 223 milliárdos profitját és csaknem háromszorosa a 2003 első félévében elért 110 milliárdnak. A számok alapján úgy tűnik, elképesztő ütemben nő a magyar gazdaság teljesítménye, s nem véletlenül emelkedett két év alatt két és félszeresére a BUX értéke. Ugyanakkor a növekedés igencsak féloldalasra sikeredett: míg egy éve 12 tőzsdei cég 3,9 milliárd forintos veszteséget produkált, az idén már 14-en hoztak össze 7,5 milliárdos mínuszt. Tizennyolc nyereséges cégnek nőtt, 11-nek csökkent a profitja, ám a négy nagy nélkül az összesített eredmény mintegy 6 százalékkal esett volna vissza. A magyar tőzsde motorját a Mol–OTP tengely hajtja. A két, egyaránt Csányi Sándor személyéhez kapcsolódó társaság (az OTP vezére, egyúttal a Mol igazgatóságának alelnöke aktív részt vállal az olajóriás stratégiája, illetve javadalmazási rendszere kialakításában) együtt a tőzsdei cégek összes eredményének 68,5 százalékát adja, holott a kapitalizációból csak 62 százalékkal részesedik.
E két cég adott a 73 milliárdos eredménynövekményből 64 milliárdot, úgy, hogy eközben az OTP profitnövekedése már lassulni kezdett.
A Mol 65 százalékos profitbővülését szerencsés külső tényező (az olajár felívelése) okozta, a másik három blue chip viszont a tavalyihoz képest nehezebb piaci körülmények között volt képes nyerni. (Igaz, a Richter 10 százalékos növekedésében az orosz gyógyszerár-támogatás is szerepet játszott.) Ezek közül inkább csak a sokak által már temetett MTelekom magára találása okozott meglepetést, a 37 százalékos profitbővülés elég is volt ahhoz, hogy a telekom-papír árfolyama a többi három blue chipével ellentétben tartósan magasabb szintre kerüljön a gyorsjelentések után. A középméretű cégek közül a tavalyi naptári félév teljesítményéhez képest 31 százalékkal többet hozó Egis csalódást keltett a befektetőkben, de a Danubius sem hozott sok örömöt. (Annak ellenére, hogy a szállodacég teljesítménye a devizahiteleken elszenvedett veszteség nélkül javult volna.)
Az exportőrökre változatlanul nehéz idők járnak. A Rába eredménypozíciója 4, a NABI-é 3,5, a Globusé 1 milliárd forinttal romlott. Mindhárman veszteségesek, de közülük a NABI az egyetlen, amelynek saját tőkéje már negatív. Méghozzá nem is kicsit, részvényeként 60 forint a mínusz. (Ezért nem szerepel az autóbusz-papír az olcsó és drága részvények között, a tőzsdei ár háromszorosára rúgó negatív saját tőkéje nehezen értelmezhető...) Az Ajka Kristály miatt ugyancsak a dollárnak kitett Fotex viszont csökkentette veszteségeit, amit a piac láthatóan már honorált is.
A Graphisoft vesztesége egy egyszeri leírásnak tulajdonítható, az Agrimpex viszont éppenséggel tavaly járt ebben a cipőben, úgyhogy az idén már pluszban zárt. A Pannonplast jó ütemben dolgozza le veszteségét, a Linamar pedig az árfolyam ellenére 60 százalékkal több profitot csinált. Az áramszolgáltatók közül a Démász és az Émász szolidan javított, az Elmű viszont rontott, 15 százalékkal múlja alul az eredménye a tavaly ilyenkori értéket. A B kategóriás cégek közül a Forrás csaknem megduplázta profitját, a Konzum, a Novotrade, a Skoglund és a Phylaxia vesztesége pedig jócskán megnőtt. Meglepetés volt, hogy a korábban a részvénypiaccal együtt mozgó Pannon Váltó profitja szinte teljesen elolvadt, a Quaestor viszont – a hossz idején brókercégtől nem meglepő módon – duplázta eredményét.
Az olcsó és drága papírok mezőnye keveset változott egy év alatt. Továbbra is a Globus a legolcsóbb (a papír a saját tőke negyedét sem éri), a Fotex viszont kikerült ebből a körből. A drágák rangsorát az OTP-től is jelentősen elhúzva az FHB vezeti, az OTP-t pedig – mint tavaly is – fej fej mellett haladva a Richter és az Antenna követi.
A saját tőkére vetítve a legmagasabb eredményt az FHB (23,2 százalék), az OTP (15,9 százalék) a Mol (14,2 százalék) és a folyamatosan magas osztalékfizetése miatt viszonylag tőkeszegény Zwack (13,4 százalék) produkálta. Az Elmű még a viszonylag rossz eredményével is 10 százalék felett van e téren, nem is véletlen, hogy árfolyama csaknem duplája a másik két áramszolgáltatóénak.
A legmagasabb árbevétel-arányos üzemi eredményt a három bank, illetve az IEB-t is megelőzve a MTelekom (22,7 százalék), a Richter (19,7 százalék) és a Zwack (16,2 százalék) mutatta ki. Viszonylag magas a Graphisoft (13,5), az Antenna (12,7) a BorsodChem (10,8) és az Elmű (10,3) eredményhányada. A másik véglet a Gardénia, amelynek egyhetedével több a kiadása, mint az árbevétele. A számok alapján úgy tűnik, a 43 cég közül legalább tucatnyi csak vegetál, és nemcsak a parketten, de az életben is. Ezek jó része csak azért marad a tőzsdén, mert a fő tulajdonos még a kivezetésre sem tudja – anyagiak híján – rászánni magát.
Korányi Tamás G.