Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Meglepetésektől mentes jelentésként jellemezte Spéder Zoltán alelnök pénteki sajtótájékoztatóján az OTP Bank második negyedéves gyorsjelentését, ugyanis a magyar számvitel szerint 77, és az IFRS szerint 76,4 milliárdos adózott eredmény ugyan jobb a bank hivatalos tervszámainál, de ez már régen nem meglepetés. Ugyanakkor az utóbbi években a befektetők megszokták, hogy a számok rendre 30-40 százalékos éves növekedést mutatnak, így az IFRS szerinti 16,9 százalékos eredménynövekedés, illetve még inkább az, hogy a második negyedév 38,1 milliárdos profitja 300 millióval kisebb az elsőénél, némi csalódást keltett. (Ami a pénteki áralakuláson meg is látszott.)
A bankcsoport mérlegfőösszege (4693 milliárd forint) is némi (44 milliárdos) csökkenést jelent március 31-hez viszonyítva, ami az OTP történetében szinte példa nélküli. Ennek azonban – mint Spéder kifejtette – csupán az a magyarázata, hogy néhány „extratétel” kiesett, például az OTP Alapkezelő március végén még 90 milliárdos betéttel rendelkezett az OTP-ben.
Új fejlemény, hogy míg eddig az IFRS szerinti eredmény jó 10-15 százalékkal meghaladta a magyart, mostanra összeért az olló, az év egészét tekintve pedig alighanem a magyar mérleg mutat majd nagyobb profitot. (Ennek hátterében az IFRS idén életbe lépett, egyebek között a vezetői részvényopciók költségként való elszámolását érintő, a profitot 2,8 milliárd forinttal csökkentő módosulásai állnak.) Spéder szerint az OTP IFRS szerinti éves profitja adó után 155 milliárd forint körül alakulhat, míg a magyar ennél valamivel magasabban (talán 160 milliárdra gondolt az alelnök). Spéder a májusi gyorsjelentés idején még a 154–160 milliárdos sávba tette az IFRS-eredményt, ehhez képest szavai visszafogottságot tükröznek, noha hangsúlyozta, hogy a második félévben nagyobb eredményre lehet számítani. Ugyanakkor az öt országra kiterjedő (de eredményt igazán csak Magyarországon és Bulgáriában termelő) bankcsoport nem teljesített rosszul. Miközben a kamatcsökkenés eddig az OTP által vártnál meredekebb volt, a kamatmarzs alig csökkent. (A 0,6 százaléknyi tartalékképzés után 5,85 százalék, szemben a tavalyi első félév 6,62 százalékával.) Tovább javult az OTP kiadás/bevétel aránya (57,3-ról 55,8 százalékra), és a sajáttőke- arányos megtérülés is alig csökkent (a tavalyi rekordszintű 38,8 százalékról 33,6 százalékra, miközben a bank középtávon 30 százalékot ítél fenntarthatónak).
Az OTP-csoport 76,4 milliárdos adózott eredményéből 69,9 milliárdot az OTP Bank adott, az érdekeltségek 25 milliárddal növelték, a konszolidáció maga pedig 19 milliárddal csökkentette a profitot. A leányok közül a csaknem 900 milliárdos mérlegfőösszegével, 32 milliárdos saját tőkéjével a magyar középbanki mezőnyben is előkelő helyet elfoglaló OTP Jelzálogbank (7,5 milliárdos profit) és az OTP-csoport összes eszközének már több mint tizedét adó bolgár DSK Bank a meghatározó. Utóbbi a bolgár bankszektor legnagyobb szereplője 14,2 százalékos piaci részesedésével, és IFRS szerinti 8,4 milliárdos profitjával az OTP-csoport konszolidált eredményének 11 százalékát adja.
A bank növekedése abszolút hitelvezérelt, a hitelállomány egy év alatt úgy nőtt 57 százalékkal, hogy a hitelezést a bolgár jegybank március óta már adminisztratív eszközökkel is igyekszik visszafogni. A két új szerzemény, a 2005-től konszolidált román Robank és a horvát Novabank egyelőre egymást ellensúlyozza, de megvan a remény arra, hogy a horvát bank jövőre már százalékban kifejezhető mértékben tegyen hozzá az összeredményhez. Spéder Zoltán a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, hogy augusztus végéig az OTP is megteszi indikatív ajánlatát a román CEC takarékpénztárra, emellett tovább vizsgálják az ukrán és török lehetőségeket, és tárgyalnak Horvátországban, illetve Szerbiában is újabb bankvásárlásról.
