Csányi Sándor indította el tegnap a BÉT-en a kereskedés kezdetét jelző csengőt abból az alkalomból, hogy éppen 10 évvel ezelőtt, 1995. augusztus 10-én debütált a parketten az OTP törzsrészvénye. Az első nap végén az akkor ezerforintos névértékű részvény 1150 forintot ért, tegnap a már csak százforintos papír záróára 7655 forint volt. Miközben a BUX értéke egy évtized alatt 1700 pontról 20 700 pontig emelkedett, az OTP kurzusa 66-szorosára nőtt. Ez nem kevesebb, mint 52 százalékos éves hozamnak felel meg tíz éven át. (Dollárban „csak” 40-szeres a növekedés és 42,5 százalékos az éves hozam.)
Az OTP – a maga idején sokat vitatott – privatizációjáról a tegnapi, BÉT-en tartott sajtótájékoztatón Mészáros Tamás, az ÁPV elnöke (aki tíz évvel ezelőtt a tb-önkormányzat elnökeként igencsak fontos szerepet játszott az OTP életében...) kiemelte: ez volt az a privatizáció, amelyen mindenki nyert. Farkas István, a Felügyeleti Tanács elnöke – aki egy évtizede a bankprivatizációs kormánybiztos posztját töltötte be – elmondta: ritka eset, hogy egy államigazgatási döntés eredményét 10 év múltán számszerűen is ennyire jól lehessen lemérni. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke még legalább tíz ilyen jó tőzsdei évet kívánt a BÉT-en az OTP-nek, annak a társaságnak, amely „a régióban megtestesíti a magyar ambíciót és vállalkozókedvet”.
Az OTP elnöki székébe 1992-ben, a privatizáció előtt került Csányi Sándor a bank akkori és mai helyzetét hasonlította össze. Akkor egy lassú, elavult technikájú bank volt az OTP, amely 1993-ban 6 millió euró profitot hozott és vállalati hiteleinek 90 százaléka volt minősített. (És a bankelnök kamasz fiai szinte szégyellték, hogy apjuk az OTP-hez ment dolgozni...) Tavaly pedig a bank a 10 évvel ezelőttivel megegyező jegyzett tőkével százszor nagyobb, 557 millió eurós nyereséget produkált, immár saját tőkéje 38 százalékára rúg az eredménye és öt ország 8 millió ügyfelét szolgálja ki. Bár a részvények 84 százaléka ma már külföldi befektetők tulajdonában van, az OTP – mint Csányi hangsúlyozta – magyar vállalat, mert a stratégiai döntések Magyarországon születnek, és ez a jövőben is így marad.
A már nem a régióbeli, hanem a kontinensléptékű versenyben helytállni igyekvő OTP jövőjéről Spéder Zoltán alelnök beszélt. 2009-re a bank IFRS szerinti adózott eredménye (a jövőbeli akvizíciók hatását nem számolva) 1 milliárd 31 millió euróra, a csoport mérlegfőösszege 40 milliárd euróra nőhet. (A 2005-ös IFRS-eredményterv 620 millió euró.) Az OTP stratégiai terve a következő öt évben számol a marzsok szűkülésével. A kamatmarzs 2009-re az idei 6,3 százalékról 4,6-ra, a jutalékmarzs 1,3-ról 1,2 százalékra csökken. A hatékonyság növekedését jelzi, hogy a kiadás/bevétel arány a mostani 54 százalékról csoportszinten 50 százalék alá, az anyabanknál 40 százalékra csökken.
Ismét elhangzott, hogy az OTP két idei célországa Ukrajna és Szerbia, de a bank mindent megtesz a románai terjeszkedés érdekében is. Mint ismeretes, a magyar nagybank élénken érdeklődik a CEC privatizációja iránt. A második-harmadik legnagyobb román bankra Bukarest augusztus 31-éig várja a szándéknyilatkozatokat. Korábbi hírek szerint az OTP mellett a francia–belga Dexia, a francia Société Générale, a holland Rabobank és az OTP régi regionális konkurense, az Erste is az érdeklődök között lehet.
Korányi Tamás G.