Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A múlt heti kisebb megingást leszámítva tovább emelkednek az árfolyamok a Budapesti Értéktőzsdén. Az elmúlt évben több mint 56 százalékkal erősödött a tőzsdeindex, amihez még hozzá jött a január eleje óta elért további 27 százalék. A látványos drágulással párhuzamosan megélénkült a befektetők érdeklődése a short ügyletek iránt, a kockázatkedvelő befektetők egy része a mostani árszint mellett már szívesen játszik arra, hogy hamarosan korrekció vagy akár egy nagyobb árfolyamesés következik majd be a piacon. (Korábban a short pozíciót rendre a nagyobb értékpapír-állománnyal rendelkező alapok vették csak fel.)
A NAPI Gazdaság által a legnagyobb forgalmú hazai brókercégek körében elvégzett felmérés alátámasztja azt, hogy a 18 ezer pontos BUX felett egyre többen gondolják úgy, hogy a fák nem nőnek az égig, és akár kockáztatni is hajlandóak az árfolyamesés hozta nyereség érdekében. (Persze, akik már 15 ezernél is így gondolták, most nem boldogok...) Információnk szerint a legtöbb short ügylet – egyébként nem meglepő módon – a BÉT két húzópapírjára, a Molra és a az OTP-re születik. A körkérdésünkre adott válaszokból ugyanakkor az is kiderült, hogy a lehetőségek eléggé korlátozottak, és bár az értékpapír-kölcsönzés szabályozása és a Keler általi elszámolása is megoldott, a befektetési szolgáltatók döntő része inkább a napon belüli day-trade vagy a határidős ügyletekkel való kombinálást preferálja. Az utóbbi talán a legelterjedtebb forma, hátránya viszont az, hogy a likviditás hiánya miatt sokszor csupán a BUX-ra és néhány részvényre lehet határidős kontraktust kötni. A legtöbb helyen persze nem zárják ki a blue chipeken kívül egyéb papírok eladását is, de csak akkor, ha a befektetési szolgáltató saját ügyfélkörén belül vagy a piacon talál ellenoldalt.
A short ügyletet (vagyis a papír nélküli eladási pozíciót) a legtöbb brókercég úgy is vállalja, hogy a határidős ügyletet összeköti egy azonnalival, tehát az ügyfél az azonnali piacon eladóként szerepel, míg határidőn kontraktust vesz az adott részvényből.
Hagyományos értelemben vett értékpapír-kölcsönzéssel csak néhány nagyobb brókercég foglalkozik. Ilyen konstrukciót kínál a Concorde és az Erste is. Az előbbi cég napi elszámolásban számít fel az árfolyamérték után 0,1 százalékot, míg az osztrák tulajdonú bank kéthetes – meghosszabbítható – periódusra köt ügyletet az aktuális piaci kamatszint plusz jutalék felárért. A két cég leginkább blue chipek kölcsönadását vállalja, igaz azok is csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésükre. (Azért előfordul, hogy egy-két likvidebb részvényt – például BorsodChemet – is tud kölcsönbe szerezni a brókercég.)
A költségek szempontjából talán a legkímélőbb megoldás a határidős és a promt ügylet kombinációja, egy-egy ilyen tranzakció jellemzően 1-1,5 százalékért le is bonyolítható. Pontos összeget egyébként azért nehéz írni, mivel ez sokszor egyedi megállapodás része, ami egyrészt függ a kiválasztott részvény likviditásától, másrészt attól, hogy az adott ügyfél mekkora összeget és milyen gyakran forgat a tőzsdén. Az ügyletek során átlagosan tízszeres tőkeáttétel érhető el, vagyis ha van valakinek 5 millió forintja – diszkont kincstárjegyben –, akkor akár 7 ezer OTP vagy 3 ezer Mol eladásának kockázatát is futhatja. Ha azonban továbbra is kéthavonta 25 százalékos árelmozdulások lesznek a parketten, a letéti összeg könnyen elolvadhat.
