Február elejétől március elsejéig négy hét alatt 15 442 pontról 18 673 pontig száguldott a BUX, a havi 21 százalékos ütem aggasztotta is a régi tőzsderókákat. A tegnapi – sokak által várt, de csak az esésre játszóknak örömöt hozó – korrekció a két utolsó napi (pénteki és hétfői) 1072 pontos emelkedés nagyobb részét, 890 pontot elvitte ugyan, de a 17 782 pontos záróérték még így is 3000 ponttal magasabb, mint a 2004. év végi záró BUX.
Pillanatnyilag nehéz eldönteni, hogy csak egy méretes korrekció vagy trendforduló tanúi vagyunk. Drámai fordulatra utaló jelek nincsenek, az új EU-országok befektetői megítélése továbbra is kedvező, a magyar húzópapírok (mind a kettő) a maguk 8, illetve 14-es P/E mutatójával nem túlárazottak, ugyanakkor az is tény, hogy a BÉT nagy hosszperiódusai eddig sem mindig drámai váltásokkal értek véget, csak éppen egyszer csak elfogytak a vevők...
Így volt ez 1994. február 3-án, amikor az öt hét alatt bekövetkezett 73 százalékos emelkedés 2255 pontnál kifulladt és a korrekciók után mind kisebb volt a visszatérés, majd lassú lépésekkel lefelé indult az index. A BÉT eddigi legnagyobb bikaperiódusa (1996 januártól 1997 augusztusáig 1530 pontról 8483 pontig szárnyalt a BUX, de az igazi esés októberben jött) a távol-keleti válsággal, az 1998 tavaszi–nyári utóhossz az orosz válsággal drámai véget ért ugyan (utóbbi során 8000 pontról 3775 pontig esett a piac), de a legutóbbi hossznál már nem így történt. 2000 márciusában (amikor először törte át a tízezret a BUX-grafikon) sima leszállás kezdődött, ami három hónap alatt jó kétezer pontot lendített lefelé a BUX-on. Most is valószínűbb, hogy néhány hektikusabb szakasz után, a mostaninál akár jóval alacsonyabb szintről folytatódik tovább az eddigi pozitív trend. Ha a forgalom idei szintje – ami több, mint duplája a 2001–2004 közötti első kéthavi átlagnak – megmarad, sem a brókereknek, sem a BÉT-nek nem lehet oka a panaszra.
Korányi Tamás G.