Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre kevesebb tőzsdén jegyzett részvény van hazai befektetők kezében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap megjelent statisztikájából. A tény nem meglepő, az elmúlt négy év során, 2001 elejétől kezdve lényegében folyamatos volt a külföldi befektetők térnyerése. A tulajdonukban lévő állomány tavaly december 31-én elérte az összes tőzsdei részvény 78 százalékát, köszönhetően az árfolyamokat is látványosan felhajtó folyamatos vételi megbízásaiknak.
Az összes többi szektor nettó eladóként szerepelt az év utolsó három hónapjában a részvénypiacon. Ez a csoportonkénti megoszlásban csupán azért nem látszik, mivel a BUX látványos szárnyalása miatt a kapitalizáció az utolsó negyedévben 583,3 milliárd forinttal – 12,8 százalékkal – nőtt, és az év végén 5129,1 milliárd forintot tett ki. Így az eladások ellenére a mennyiségi csökkenést ezen befektetői szegmensekben a papírok árának növekedése ellensúlyozta.
A kapitalizáció az év végén akár jóval több is lehetett volna. A papírok árfolyamának növekedéséből 698,3 milliárd forint származott, további mintegy 4,7 milliárd forint növekedés pedig egy cégnél végrehajtott tőkeemelésből adódott (a Molnál a vezetők ösztönzési rendszerét adó kötvényprogram keretében kibocsátott részvények miatt). Ugyanakkor mindezt 119,2 milliárd forinttal csökkentette a három áramszolgáltató, az E.On-leányvállalatok részvényeinek tőzsdei kivezetése.
Ezek az adatok azt jelentik, hogy a BUX tavalyi látványos szárnyalásának haszonélvezői is a külföldi befektetők lettek. Ők három hónap alatt mintegy 528,9 milliárd forint árfolyamnyereségre tettek szert, ráadásul még 51,9 milliárd forint értékben nettó részvényvásárlók is voltak, így az idei év eleji száguldás is nekik hoz leginkább hasznot.
Ehhez képest a háztartások nyeresége a negyedik negyedévben a tőzsdei papírokon alig 31 milliárd forint volt, de a vállalati szektor is be kellett hogy érje 85,9 milliárd forint árfolyamnyereséggel. Igaz, amíg ezen belül a pénzügyi vállalatok tőzsdei részvényállománya összességében 48,2 milliárd forinttal nőtt, addig – elsősorban az áramszolgáltatók tőzsdei kivezetése miatt – a nem pénzügyi vállalatok esetében a részvényportfólió értéke 121 milliárd forinttal csökkent.
Az államháztartás nettó 700 millió forint értékben adott el tőzsdei részvényeket, s további félmilliárd forint csökkenést jelentett a tőzsdei részvények kivezetése. Ugyanakkor ez a szektor 52,5 milliárd forint árfolyamnyereségre tett szert a három hónap alatt – jórészt az állami kézben levő Mol-csomag miatt –, így összességében 51,3 milliárd forinttal nőtt a tulajdonában lévő állomány.
