Még mindig képes rácáfolni az amúgy meglehetősen felfokozott elemzői várakozásokra az OTP Bank: magyar számvitel szerinti adózott eredménye 126, a nemzetközi szerinti 140,1 milliárd forint. Utóbbi egyébként pontosan egybevág múlt heti becslésünkkel (NAPI Gazdaság, 2005. február 9., 11. oldal). Csányi Sándor elnök-vezérigazgató – akinek megjelenése a bank hagyományos negyedéves eredményismertető sajtótájékoztatóin már önmagában is eseményszámba megy – látható elégedettséggel említette, hogy a bankcsoport tavaly 62-ről 55,2 százalékra (sőt, anyabanki szinten 47-re) csökkentette a banki működés hatékonyságát jelző kiadás/bevétel arányt. Az elnök szerint e mutatóval az OTP Európában a nagy fiókhálózattal rendelkező lakossági bankok között az első helyen áll, és világszerte sem sokan előzik meg.
A csoport teljes bevétele egyébként tavaly 461 milliárd forintra rúgott (ebből 260 milliárd volt a kamatbevétel), így ha nem javult volna az említett mutató, az OTP adó előtti eredménye 25 milliárddal lett volna kevesebb. A számot Csányi annak a közkeletű nézetnek a cáfolására is felhasználta, amely szerint az OTP alapvetően az állami lakástámogatásból éri el hihetetlen profitját. Bár a lakáshitelezés pozitív szerepe vitathatatlan, a növekedés más területeken is imponáló.
A 2003 májusában megvett bolgár DSK tavaly az IFRS szerint 46,5 millió leváról 70,6 millióra növelte adózott eredményét, miközben 15 millió levás céltartalékot is képzett. A bank mérlegfőösszege harmadával nőtt és már eléri az OTP-csoport teljes mérlegfőösszegének 9 százalékát. A DSK 20,6 százalékos ROE-mutatója (vagyonarányos eredmény) ugyan még jócskán elmarad az OTP 37 százalékától, és az eszközarányos eredmény is csak 2,6 százalék (a csoport egészénél 3,67 százalék), de a jelek szerint három éven belül elérhető a vásárláskor kitűzött 100 millió eurós eredménycél. A Garancia Biztosító 4 milliárdos profitja is másfélszerese a 2003-asnak, a fogyasztási hitelekkel foglalkozó Merkantil-csoport pedig 2,36 milliárdról 2,76 milliárdra növelte eredményét. Csökkenésről (mintegy 20 százalékos mértékben) csak az OTP Alapkezelő számolt be, amely még nem heverte ki a kamatemelések hatását.
Az utolsó negyedév adózás után 25 milliárdos teljesítménye egyébként valamivel elmarad az előző három 33,5 milliárdos átlagától, ennek magyarázata Spéder Zoltán alelnök szerint egyes számítástechnikai eszközök előrehozott amortizációjában, illetve az egyes később felmerülő személyi kifizetésekre, opció-lehívásokra képzett mintegy 10-11 milliárdos tartalékban rejlik. Megfigyelők szerint ezzel az OTP igyekezett „tehermentesíteni” a 9,6 milliárd forintos banki különadó, illetve a kamatcsökkenés miatt óhatatlanul szűkülő kamatmarzs miatt nehezebbnek ígérkező idei évet. Spéder egyébként 2005-re 18-20 százalékos bevétel- és 16 százalékos kiadásnövekedést vár, a tartalékképzés 25 százalékos bővülése mellett. Az adó előtti profit az OTP tervei szerint 16, az adózott valamivel 10 százaléknál nagyobb mértékben bővülhet 2005-ben. (Persze, a 2004-es tervek is 25 százalékkal teljesültek túl.)
Csányi Sándor az OTP idei legfontosabb akvizíciós céljaként a román CEC takarékpénztárat említette. Az 1300 fiókkal és 7 millió ügyféllel rendelkező bank állapota az OTP kilencvenes évek eleji helyzetére emlékeztet, ám a megszerzéséért éles verseny várható. Horvátországban, Szlovákiában és a még hídfőállás nélküli Szerbiában is szeretne egy-egy bankot az OTP, de az elnök – mint mondta – 50 százalékos sikeraránnyal már elégedett lenne. Ha viszont minden összejön, az OTP jelenlegi (és még a Nova Banka kifizetése előtt számított) 11 százalékos tőkemegfelelési mutatója csak alárendelt kölcsöntőke bevonásával tartható a 9,5 százalékos elvárt szint fölött. Végső esetben Csányi a NAPI kérdésére még egy eddig mereven ellenzett alaptőke-emelést sem zárt ki, de hozzátette: ez csak akkor jöhet szóba, ha idén öt bankot sikerülne megvenni.
Korányi Tamás G.