Már második éve igazán hatékony piacnak tűnik a BÉT: a tőzsdei társaságok összesített profitjának tavalyi 52,5 százalékos növekedése nagyjából megegyezik a BUX 2004-es 57 százalékos gyarapodásával. (A növekedés számításánál kihagytuk a három év közben kivezetett áramszolgáltató számait.) Egy évvel korábban sem volt másként: 2003-ban a BUX 20,2, a profitok 19 százalékkal nőttek. A jelek szerint a befektetők év közben is figyelnek a profitszámokra.
A szép számok ugyanakkor csalókák, hiszen a növekedés szinte egészében (mintegy 90 százalékban) a két nagynak, az eredményét megduplázó Molnak és a másfélszerező (sőt, ha az IFRS-számokat vennénk figyelembe, kétharmaddal gyarapodó) OTP-nek köszönhető. A BUX egyre inkább kétpapíros tőzsdévé válik, a két – egymáshoz Csányi Sándor OTP-elnökön és Mol-alelnökön keresztül is kapcsolódó – regionális multi a 474 milliárdos tavalyi összprofit 70 százalékát adja, miközben részesedésük a BÉT részvénykapitalizációjából csak 57 százalékos. Tavaly február óta mindkettő megduplázta árfolyamát, sőt az OTP a tegnapi rallyval már évi 120 százalékot drágult. Ha viszont a két nagyot kivesszük a kosárból, a többiek összesített eredménye 127 milliárdról alig 139 milliárdra nőtt, vagyis az ütem a tavalyi kamatszinttől is elmarad. Jelzésértékű lehet, hogy 2004-ben az EU-csatlakozás ellenére nem csökkent a magyar részvények kockázati felára. Egy évvel ezelőtt a BÉT részvénykapitalizációja éppen úgy az eredmény 12-szerese volt, mint most.
A 44 időben jelentő tőzsdei cég közül (ismét a Humet és a most átalakulás alatt lévő Skoglund késett) tavaly 13-an zártak veszteséggel, összesen 15,7 milliárd forint erejéig. (Egy évvel korábban, 2003-ban tíz cég 16,5 milliárdos mínuszt hozott össze.) A legnagyobb vesztes a már 2003-ban is 3 milliárdos veszteséget produkáló NABI volt (most 10 milliárddal), amely saját tőkéje zömét felélte. Előjelet váltott a Fotex másfél milliárdos eredménye, a tavalyi veszteséget jórészt a Keravill bezárása és az Azur gyengélkedése okozta. Váratlanul fordult veszteségbe a Globus (1,7 milliárdos eredményből 800 milliós mínuszba), illetve a Zalakerámia (egymilliárdból 340 milliós mínuszba). Szinte fillérre ugyanakkora (1,8 milliárdos, illetve 267 milliós) veszteséget produkált a Pannonplast és a Csepel Holding.
Az önmagában is 12 milliárdot hozó Vodafone-eladás miatt váltott milliárdos vesztőből 2004-ben 11,6 milliárdos nyerőbe az Antenna. A Rába sikeres fedezeti ügyletei miatt ért el a 2003-as 7,5 milliárdos veszteség után 1,8 milliárdos többletet. Hasonló pálfordulást hajtott végre az Émász és a Gardénia is.
A vegyipar egésze jól teljesített. A Mol mellett az olajcég által konszolidált TVK is 5,3 milliárdról 9 milliárdra növelte profitját (ez persze a Mol számaiban is benne foglaltatik), a BorsodChem pedig 6,3 milliárdról csaknem háromszorozott, 17,2 milliárdot ért el. A két gyógyszergyártó közül az Egis volt az eredményesebb, 12 havi tavalyi profitja 9 milliárd forint volt. (A cég üzleti éve szeptemberben zárul.) A Richter 17 százalékos profitnövekedése ugyan csekélyebbnek tűnik, ám itt igen magas volt a 2003-as növekmény. Az FHB 75 százalékos eredménynövekedése (4 milliárdról 7 milliárdra) is nagyjából megegyezik a papír utóbbi egyéves áremelkedésével. Négymilliárddal ért el több eredményt az Elmű, a cég az idén a Matáv és az OTP után a BÉT harmadik legtöbb osztalékot fizető társaságának ígérkezik. Helyrerázódott a Danubius tavaly megbicsakló profitja is, bár az 1,3 milliárdos eredmény zömét a hiteleken elért árfolyamnyereség hozta. A komolyabb cégek közül a Matáv eredménye esett vissza jelentősen (40 százalékkal, 35 milliárdra), ami a vezetékes telefónia lassú hanyatlásán túl az átszervezéssel kapcsolatos csaknem 20 milliárdos tartalékolásnak tudható be.
A 44 tőzsdei cég árbevétele tavaly 20, üzemi eredménye 42 százalékkal nőtt. A cégek együttesen 92 milliárd forint adót fizettek a 2004-es év után. Ebből 37 milliárd a Molra, 26 milliárd az OTP-re, 29 milliárd a többi 27 nyereséges cégre jutott. A pénzből mintegy 85 milliárd a magyar államot, a többi zöme a szlovákot (Mol és OTP), illetve kisebb mértékben a bolgárt (OTP) gazdagítja. A magyar állam adóbevételei 2003-ban a tőzsdei cégekből még kevesebb, mint 30 milliárdra rúgtak.
A cégek legfontosabb mutatóit tartalmazó táblából kiolvasható, hogy a legmagasabb árbevétel-arányos üzemi eredményt (ha a bankokat nem számoljuk) ismét a Richter produkálta. A saját tőkéhez viszonyítva az idén is a bankok a legdrágábbak, de az FHB megelőzte az OTP-t. A valaha a könyvértéke ötszörösét érő Matáv ma már harmadennyiért kapható. A legolcsóbb papír változatlanul a Konzum, nem véletlenül tett rá nemrég nyilvános vételi ajánlatot a fő tulajdonos. A veszteséges Globus a könyvértéke negyedébe kerül a parketten. A tavaly még kirívóan olcsónak számító Fotex az árfolyam duplázódása és a másfél milliárdos veszteség nyomán már nem annyira olcsó (bár a saját tőkének még mindig csak a kétharmadát éri). A saját tőkéhez viszonyítva – nem meglepő módon – az FHB, az OTP és a Mol a legjobb, őket a Zwack és a Richter követi.
A 2004-es adatokból is látszik, hogy a BUX idei növekedése jórészt azon múlik, fenn tudja-e tartani az OTP–Mol kettős az utóbbi években produkált eredménydinamikát. A befektetők el vannak kényeztetve, a várakozások magasak...
Korányi Tamás G.