Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon stagnál a befektetési hajlandóság, a befektetések összetétele pedig jelentősen különbözik az uniós tagországokban jellemző arányoktól – ismertette az európai befektetési barométer felmérés eredményét Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója. Magyarországon a legkedveltebb befektetési forma a rövid távú bankbetét (22 százalék), ezt követi az életbiztosítás (14 százalék), harmadik helyen a nyugdíjalapba történő befektetés (9 százalék) áll, míg részvényekben, illetve részvényalapokban a befektetések 2-2 százalékát tartja a lakosság. (A különböző felmérések évek óta 2-3 százalékra teszik ezek arányát.) A napokban újra felmerült tőzsdei árfolyamnyereség-adó feltehetően nem segítené a közvetlen részvénybefektetések térnyerését, pedig még a cseheknél is 6 százalék, a lengyeleknél pedig 8 százalék ugyanez az arány. Ezek a számok ráadásul a környező országokban szerény növekedésről tanúskodnak. Ezenfelül a részvényalapokba a csehek megtakarításuk további 5, míg a lengyelek 6 százalékát tartják.
A tizenhat országra kiterjedő vizsgálat megállapította, hogy Magyarországon a két évvel korábbi felméréssel azonos eredmény született: a magyar lakosság alig több mint egyharmada rendelkezik pénzügyi befektetéssel. Ez pedig nemcsak a fejlett gazdaságok adataitól marad el, de az egyik legalacsonyabb érték a most csatlakozott uniós tagországok között is.
Persze nemcsak a megtakarítások szofisztikáltságával van baj Magyarországon, hanem a megtakarításokkal általában. Arra a kérdésre, hogy rendelkezik-e érzékelhető nagyságú magánvagyonnal (a nyugat-európai országokban a felmérés 50 ezer euróra tette a határt, az orosz, cseh, lengyel és magyar felmérésben 25 ezerre vitték le a küszöböt), a közép-európai országokban és Oroszországban kapott adatok szerint csak a válaszadók 2-3 százaléka felelt igennel. A megtakarítások elhanyagolása egyébként európai jelenség, az Egyesült Államokban például a magas jövedelmű háztartások 70, a közepes jövedelműek 40 százalékának volt 50 ezer eurónál több megtakarítása. Nyugat-Európában ez az arány mindössze 15 és 5 százalékot tett ki.
A Befektetési Szolgáltatók Szövetségének álláspontja szerint az árfolyamnyereség-adó emelése csak tovább rontaná a megtakarítási szerkezetet. Ami egyrészt nem áll összhangban a kormány által hangoztatott befektetésösztönző politikával, ráadásul korábban is mindössze 3 milliárd forint bevétel származott ebből az adónemből, miközben a BSZSZ szerint költségei ennél jóval nagyobbak.
Hasonló álláspontot képvisel a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége is. Dióslaki Gábor, a szervezet elnöke lapunknak elmondta: az állam feladata inkább a lakosság pénzügyi kultúrájának növelése lenne. A részvénybefektetések alacsony aránya reményei szerint fokozatosan nőni fog, ahogy egyre inkább elterjed ez a megtakarítási forma. A gondolkodásmód megváltoztatására jó példaként említette a BÉT által létrehozott Öngondoskodás Alapítvány szemléletformáló kampányát.
