Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Lehet, hogy a focirészvény nem brit találmány, de a legtöbb ilyen papírt a londoni tőzsdén jegyzik. Az első futballklubok még a nyolcvanas évek végén jelentek meg a parketten. Az 1996-os nagy sikerű angliai labdarúgó Eb után aztán számos csapat papírját vezették be a londoni tőzsdére, így egy évvel később már 23 társaságot jegyeztek. Az árfolyamok kezdetben szárnyaltak, de a siker rövid életűnek bizonyult. Idén nyárra már csak kilenc foci-részvény maradt, és nyereséget is csak kevés esetben könyvelhettek el a befektetők.
Az olyan csapatok papírjai, amelyek meg tudják teremteni a pénzügyi stabilitást, valóban jó befektetésnek bizonyulhatnak. Ennek viszont alapfeltétele a bajnokságban való jó szereplés, mivel a klubok bevétele többnyire három forrásból származik: a meccsekre eladott jegyekből, a tévéközvetítések után járó jogdíjakból és a szponzorációból. A Manchester Unitednál például, amelynek tavaly mintegy negyedével, 173 millió fontra nőtt a bevétele, a jegyeladások adják a legnagyobb tételt, 41 százalékot, 32 százalék származik a médiaközvetítésekből és 27 százalék jött össze a szponzoroktól. A Vörös Ördögök egyébként üdítő kivételként kimondottan jól állnak a tőzsdén. Részvényeik árfolyama egy évvel ezelőtt még csak 160 font volt, az utóbbi hónapokban azonban folyamatosan 250 fölött jár.
A csapatok jó játéka tehát lényegében készpénzre váltható, hiszen a bajnokságban rosszul szereplőknek általában mindhárom bevételi forrásuk megcsappan. Nem csoda tehát, hogy ilyenkor az árfolyam történelmi minimumra esik, a papírok forgalma pedig gyakorlatilag megszűnik. A szurkolók számára azonban még így is vonzó lehet a csapatok részvénye. Az egyik Sunderland-részvényes a BBC-nek például azt nyilatkozta, hogy nem befektetési célból vette a papírt, hanem részesedést akart magának a klubban, még ha csak minimálisat is, így nem bánja, hogy sokat veszíthet rajta.
