Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utolsó pillanatban, tegnap délután sem született megoldás a fél éve húzódó kárpótlásijegy-mizériában, így a tőzsde – nem tehetett mást – három napra felfüggesztette a jegyek tőzsdei kereskedését. A lépést Horváth Zsolt vezérigazgató a NAPI Gazdaságnak azzal indokolta, hogy egyetlen napra sem szabad bizonytalanságban hagyni a befektetőket a parketten kötött bármely ügylet elszámolása tekintetében.
Így 1991. december 1-je óta ma először nem lehet üzletet kötni a parketten a sajátosan magyar értékpapírral, amely az állam adósságát testesíti meg, de csak állami vagyonra lehet átváltani, azt is határidő nélkül. A jegy különlegességét fokozza, hogy ez az egyetlen értékpapír, amelynél a névérték – legalábbis 1994 végéig – naponta változott a kamatokkal, és azóta is az ezerforintos címletérték mellett 1742 forint az alapcímlet névértéke.
A Budapest Bank-érdekeltségű SBB 13 év után az év elején felmondta a kárpótlási jegyek letéti őrzéséről kötött megállapodást, ennek hiányában pedig a Keler Rt. nem tudja vállalni a tőzsdei jegykötések elszámolását. A BÉT ezért úgy döntött, hogy – hacsak az állam, mint kibocsátó július 12-ig nem igazolja az őrzés megoldott voltát – június 13-től felfüggeszti a jegy tőzsdei forgalmazását (NAPI Gazdaság, 2004. június 12., 11–12. oldal). Az ominózus határidő (eredetileg az SBB április 15-ével akart kibújni a terhes kötelezettség alól, de némi kormányzati nyomásra még ráhúzott három hónapot) közeledtével az ügy szereplői nagyobb sebességre kapcsoltak. Az eredeti, 1991-es megállapodásban az ÁPV jogelődje vállalta a tőzsde felé a kibocsátókat terhelő kötelezettségeket, ám ebből a jogutód ÁPV már tavasszal kifarolt. A tőzsde pedig egy ügyvéd által éppen a napokban megtámadott szabályzatmódosítással teremtette meg annak lehetőségét, hogy a kibocsátói kötelezettségeket a jegyek tényleges kibocsátóján, az államon követelhesse. (A Fővárosi Bíróság elé került beadványban az ügyvéd azzal érvel, hogy a jegyek kibocsátójának – menet közbeni – megváltoztatása olyan, mintha az államkötvények kibocsátói szerepét venné át egy kft...)
A pénzügyi tárca hetek óta próbál találni olyan letétkezelőt, aki átvenné a nem túl vonzó feladatot. Mint ismeretes, a Keler csak abban az esetben vállalná a jegyek kezelését, ha a kibocsátó sorszám szerint meg tudná mondani, hány jegy került eddig kibocsátásra, és ezek közül mi került bevonásra, illetve közjegyzői megsemmisítésre. A bármely más értékpapír esetében egészen természetes feltételek a jegynél utópisztikusan hangzanak, 13 éve nincs senki, aki e kérdésekre felelősséggel tudna választ adni.
Elméletileg egyszerű a megoldás: a bizonytalan státusú jegyeket jól ellenőrizhető sorozatra kellene átcserélni. Az A–R sorozatok be vannak vezetve a tőzsdére, a legújabb, S-sorozatú jegyek viszont még nem. Az S-sorozatból alig néhány száz milliónyit bocsátottak ki, és ezek nyilvántartása már rendezett körülmények között zajlott. A NAPI Gazdaság információi szerint egy efféle megoldás körvonalazódik a színfalak mögött. Ha sikerül, akkor akár már pénteken újraindulhat a jegykereskedés (nem mintha túl intenzív lenne mostanában a kereslet e papírra), mivel a Keler vállalja az S-sorozatú jegyek őrzését is. Ehhez persze a hatályos Keler-szabályzat – amely a jegyőrzésről nem tud – módosítására is szükség van.
Az SBB trezorjaiban lévő jegykészletet a Központi Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal a Keler segítségével új sorozatúakra cserélné át (hogy mekkora mennyiségről van szó, minden érintett hétpecsétes titokként kezeli), a kárpótoltak kezében lévő jegyek átcserélése pedig valamikor augusztusban kezdődne. A tőzsdei kereskedés tárgyai csak a már átcserélt jegyek lennének. Mivel jelenleg is alapvetően az SBB-nél őrzött – legfeljebb egymilliárd forint címletértékű – jegy képezi a forgalom alapját, a jegypiac visszatérhet a normális kerékvágásba. Legfeljebb azok a piaci szereplők éreznének csalódást, akik az azonnali, készpénzes cserében reménykedtek.
