Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Felemásra sikeredett a HVB Bank vezette befektetői konzorcium hatalomátvétele a Budapesti Értéktőzsde tegnapi közgyűlésén. Az igazgatósági tagok kétharmadát tegnaptól ugyan ők adják és a BÉT igazgatóságának újonnan megválasztott elnöke is a bank embere, Szalay-Berzeviczy Attila, a HVB Bank Rt. befektetési igazgatója lett, ugyanakkor számos lényeges napirendi pontban, mint az új igazgatósági tagok delegálása, a BÁT-részvények megvétele vagy a „tőzsdevédelmi klauzula” nem döntöttek a részvényesek.
A váratlan helyzet annak tudható be, hogy – mint azt a HVB Bank képviselője a közgyűlés legelején bejelentette – az osztrák–magyar konzorcium 68,8 százalékos tulajdonszerzése az Európai Bizottság engedélyéhez kötött. A konzorciumban részt vevő osztrák bankok mérete, forgalmi, pénzügyi mutatói ugyanis versenyfelügyeleti eljárást indokolnak. Erre hivatkozva kérte a HVB, hogy a részvényesek ne hozzanak döntést a mostani közgyűlés elé terjesztett lényeges kérdésekben, de egyben jelezte: a brüsszeli állásfoglalás után újabb rendkívüli közgyűlésen szeretné ezeket megtárgyalni. (A HVB és a többi bank óvatossága érthető, hiszen amennyiben megsértenék a jogszabályokat, az EU akár mérlegfőösszegük 10 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat rájuk, ami igencsak megdrágítaná a BÉT megvételét.) A HVB tájékoztatása szerint az EB állítólag kiemelten kezeli az ügyet, így akár már júliusban döntés születhet (persze a nyári szabadságolások miatt az is elképzelhető, hogy szeptembernél előbb nem nyilatkozik az uniós testület). Az, hogy a tulajdonszerzéshez európai uniós engedélyre is szükség van, feltehetően magát a konzorciumot is meglepte, korábban erről nem volt szó.
A közgyűlésen a tulajdonosok csupán az első kérdésben értettek maradéktalanul egyet, az előző közgyűlésen nem sikerült megszavazni az alapító okiratnak a gt. változásai miatti szükséges módosítását, amit most pótoltak a megjelentek. Nem határoztak viszont a másik alapszabály-módosításról, a tőzsdevédelmi klauzuláról, amely a tőzsde megszüntetését, főbb tevékenységeinek átadását, illetve megszüntetését a jegyzett tőkéhez viszonyított 85 százalékos szavazati többséghez kötötte volna. Hasonlóan nem választottak új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat sem a lemondottak helyébe (NAPI Gazdaság, 2004. június 29. 11. oldal). A négy it-tag: Jaksity György volt elnök, Jeszenszky Zoltán, Sasinszki Ágnes és Schuszter Péter kikerülése után az igazgatóság létszáma a törvényesen előírt minimumra, három főre olvadt, így a BÉT vezetését mostantól Áldott Zoltán, Cselovszki Róbert és Szalay-Berzeviczy Attila látja el. Az fb öt tagjából az elnök Katona Zsolton kívül mindenki lemondott, ezért a gt.-nek való megfelelés érdekében 60 napon belül mindenképpen rendkívüli közgyűlést kell tartani, addig viszont a két utolsónak lemondott tag, Streitmann Norbert és Vida Mariann mandátuma továbbra is él.
Utolsó pontként a közgyűlés a HVB indítványára mentesítette az igazgatóságot az integrációra vonatkozó szerződés e hónap végéig való aláírásának kötelezettsége alól (erre egy korábbi közgyűlési határozat kötelezte őket). Ezzel és a HVB korábbi – a BÁT BÉT általi megvásárlását indítványozó – javaslatát talonba tevő határozattal az igazgatóság szerződésre vonatkozó kötelezettségét az uniós jóváhagyás utáni első rendkívüli közgyűlésig felfüggesztették, míg a BÁT-részvények megvételéről nem született döntés.
Azt, hogy a tőzsde új nagytulajdonosai továbbra is az integráció hívei, a közgyűlést követő sajtótájékoztatón Szalay-Berzeviczy Attila is hangsúlyozta, ám – mint mondta – ennek formai megvalósítása még kérdéses. Kifejtette, hogy a BÉT stratégiáján sem akarnak jelentősen változtatni, a céljuk, akárcsak az előző vezetésnek, a kapitalizáció és a likviditás növelése, új kibocsátók megjelenése – akár külföldi cégek listázásával – a parketten és a hazai befektetők szerepének növelése.
