Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnaptól újabb mutatóval, a BUMIX-szal bővült a Budapesti Értéktőzsde indexcsaládja – jelentette be Marosi Gábor, a BÉT Index Bizottságának tagja. A teljes nevén Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Közepes és Kis Kapitalizációjú Részvényeinek Indexnek hívott mutató kosara egyelőre 14 részvényt tartalmaz, amelyek a névből adódóan a tőzsdei értékpapírok másodvonalából kerülnek majd ki. (Az indexben minimum 12, maximum 25 papír szerepelhet.) Az utóbbi időben a forgalom bővüléssel párhuzamosan a befektetői érdeklődés is megnőtt a kisebb papírok iránt, amit jól mutat, hogy a kosárba kiválasztott papírok napi átlagos összforgalma a korábbi néhány százmilliós értékről egymilliárd forintra emelkedett. A tervek szerint ősztől a mutató határidős piaci jegyzése is megindul, a sikert a tőzsde azzal is próbálja segíteni, hogy szeptembertől decemberig elengedi a határidős termék tranzakciós díját.
A BUMIX hivatalos számítása június elsején kezdődött, de visszamenőlegesen 2002 januárjától készítik az adatsort. Az index bázisa idén január 5-én ezerpontos indulóértéken lett megállapítva, innen emelkedett öt hónap alatt közel 80 pontot, és zárta a keddi napot 1074 ponton.
Az indextagság azért lehet fontos, mert sokszor ez egy-egy papír vásárlásának előfeltétele. Az intézményi befektetők, alapkezelők ugyanis legtöbbször valamilyen indexet követnek a portfolió összeállításakor. A BUMIX-nak ráadásul ez utóbbi miatt is forgalomnövelő hatása lehet, de a határidős és az azonnali piac közötti arbitrázs lehetősége szintén jótékony hatással lehet az indexben szereplő papírok azonnali forgalmára.
A BUMIX létrehozását az indokolta, hogy a BÉT-en nincs úgynevezett midcap index, amely a blue chipeket tartalmazó BUX kiegészítőjeként szolgálna – mondták el a mutató tegnapi bemutatóján. A BUX-kosár erősen koncentrált, hiszen lényegében a 92 százalékos súllyal rendelkező négy vezető részvény, a Matáv, a Mol, az OTP és a Richter határozza meg az értékének alakulását. A BUMIX-ban viszont legfeljebb 10-15 százalékos súlya van egy papírnak. Ilyen típusú index szinte az összes európai értékpapírpiacon van, igaz ott a forgalom és kapitalizáció tekintetében a vezető részvények mögött elhelyezkedő papírok iránt nagyobb igény mutatkozik. A két index egyébként sok hasonlóságot mutat, ilyen például az évente kétszeri kosár-felülvizsgálat, az osztalékfizetés figyelembevétele, valamint az, hogy a kikerülés is akkor veszélyezteti a részvényt, ha kétszer egymás után nem felel meg a szintén hasonló, de enyhébb hármas kritériumrendszernek.
A BUMIX kosárba csak olyan részvény kerülhet be, amelyeknek közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációja nem haladja meg a 100 milliárd forintot. Feltétel továbbá a kosárba kerüléshez, hogy az utolsó félévben az adott részvénysorozat árfolyamértéken vett forgalma elérje az 1,250 milliárd forintot, és az utolsó félévben az adott részvénysorozatra kötött üzletek darab száma elérje az 1250-et. Ezek alapján egy rangsort állítanak fel, amelynél az előbb említett három kritériumot 40-30-30 százalékos súllyal veszik figyelembe. Itt is van azonban korrekciós tétel, hiszen a 5 százalékos kosárarány fölött csak a kapitalizáció fele, 10 fölött pedig csak a kapitalizáció negyede számít bele az indexértékbe.
