Miután hosszabb ideje nem ment csődbe és nem hagyott maga után tartozásokat egyetlen brókercég sem, nyugalmas idők járnak a Bevára (Befektető-védelmi Alap), a szervezet anyagi helyzete is sokat konszolidálódott. A legnagyobb összeget felemésztő csőd, a London Bróker esete után még csak állami kezességvállalással felvett hitelből tudott fizetni a szervezet, az új tőkepiaci törvény életbelépése után azonban magasabb díjbevételekkel tud számolni. Jelenleg mintegy egymilliárd forint van a számláján, ennek egy részét azonban nemsokára ki kell fizetnie – tudtuk meg Farkas Péter ügyvezető igazgatótól.
Az évekkel ezelőtt az MKB-től felvett hitel kamatának fél évre esedékes részletét, mintegy 100 millió forintot a napokban kellett kifizetnie a szervezetnek. A következő félévi részlet augusztusban várhatóan nagyobb lesz a magasabb piaci kamatszint miatt, és első ízben a tőkét is kell törleszteni, 350 millió forintot. A Beva a tavalyihoz hasonlóan idén is évi 650-700 millió forint bevétellel számol, aminek nagy részét azonban elviszik a hitel terhei (kisebb részét pedig a működési költségek).
Az alap ezért úgy kalkulál, hogy hosszabb távon stabilan 700 millió forint körüli tartaléka marad. Ez az eddigi tapasztalatok alapján egy közepes nagyságú brókercsőd esetén elég a kártalanítás kifizetésére. Ehhez jön még, hogy az MKB-val kötött hitelszerződésből adott esetben még 320 millió forintot le lehet hívni, és az, hogy baj esetén a szervezet rendkívüli díjbefizetést rendelhet el a tagjai közé tartozó pénzügyi cégeknek. Ebből évente nagyjából a rendes éves díjnak megfelelő, tehát újabb 650-700 millió forintnyi forrás folyna be, így végső esetben akár 1,7 milliárdot is mozgósítani tud az alap. (Ha nagyobb összegre lenne szükség, akkor megint az állami kezességvállalással folyósított hitel reménye marad.)
A Beva egyébként az idén nem változtatott díjain. A brókercégek, bankok és egyéb tagok továbbra is évi 0,9 ezrelékes díjat fizetnek az egymillió forint alatti biztosított ügyfélértékek után, és 0,16 ezreléket az e fölötti ügyfélletétekre. (Egyes cégek díjkedvezményt kapnak, elsősorban azok, amelyeknél inkább a nagy összegekkel rendelkező ügyfelek dominálnak. A kedvezmény megadására külön szabályok vonatkoznak.)
A biztosított értékek összeghatára azonban 2005. január 1-jétől egymillió forintról kétmillióra növekszik, ezért az ősszel várhatóan alaposan átdolgozzák majd a szervezet díjfizetési szabályait. Amint megtudtuk, a piaci szereplők teherviselési képessége korlátozott, ezért a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a díjak szerkezete változik ugyan, a díjakból befolyó összeg azonban legfeljebb szerény mértékben emelkedik.
Eidenpenz József