Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány döntött az államot megillető szavazatelsőbbségi részvény jogintézményének átalakításáról – jelentettet be Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kormány szerdai ülését követő sajtótájékoztatón. Az új szabályozás szerint az állam ilyen típusú beavatkozására csak az energetika, az elektronikus hírközlés, illetve a honvédelem területén működő gazdasági társaságok esetében kerülhet sor. Ugyanakkor az állam az új szabályozás szerint csak akkor élhet majd az aranyrészvények által biztosított jogaival, ha a közrendet, a közbiztonságot vagy az ellátás biztonságát veszélyeztető döntést hoznának ezen társaságok. Azon cégek esetében, ahol a tevékenység jellege miatt ilyen megfontolások nem merülnek fel, a csatlakozás napjától az ilyen előjogok megszűnnek.
A tőzsdei cégeknél várhatóan nem sok változást hoz majd a szabályozás átalakítása. Bár nem egy nagyobb társaság esetében is rákényszerülnek a mezei részvényesek arra, hogy jogaikból az állami aranyrészvényes számára átengedjenek egy keveset, azonban ezek a cégek pont a kivételezett kategóriába tartoznak, az egyetlen kivételt talán csak az OTP Bank jelenti.
A legtöbbet emlegetett aranyrészvény talán a Molé. Itt az állami részvényes egy B-sorozatú részvénnyel rendelkezik (leszámítva a most is állami tulajdonban lévő 14 százaléknyi „normál” törzsrészvényt), amelyhez számos extra jogosítvány kapcsolódik. A B-sorozatú részvény tulajdonosa egy igazgatósági és egy felügyelőbizottsági tagot mindig delegálhat. Ennél is fontosabb, hogy tulajdonosának igenlő szavazata szükséges a cég átalakulásához, megszűnéséhez, az alapszabály szavazati jogokat korlátozó rendelkezéseinek módosításához, a tiszaújvárosi és a százhalombattai finomító feletti ellenőrzési jog átengedéséhez, a gázüzletág értékesítéséhez. De a B-sorozatú részvény birtokában az államnak joga van összehívni a Mol rendkívüli közgyűlését is.
Az összes áramszolgáltatóban is rendelkezik aranyrészvénnyel az állam. Ezek alapszabálya valamivel kevesebb jogot ad a B-sorozatú részvények tulajdonosának, azonban itt is megilleti a magyar államot a részvény birtokosaként a közgyűlés összehívásának joga, valamint beleegyezése kell a társaság átalakulásához, megszűnéséhez, valamint a közszolgáltató tevékenységhez fűződő jogok más részére történő átengedéséhez. Az áramszolgáltatók esetében egyébként az aranyrészvényest minden jog megilleti, amit a Gt. a szavazatok legalább egytizedét képviselő kisebbségi részvényesek élveznek. A vezető testületekben való részvétel joga áramszolgáltatókként más és más, a Démásznál például igazgatósági és felügyelőbizottsági tagot delegálhat a B-sorozatú részvényt birtokló részvényes, ugyanakkor a Dédásznál ez a jog a felügyelőbizottságra korlátozódik.
A hírközlési szektort érintő kitétel is érinthet tőzsdei céget, hiszen a Matávban is aranyrészvényes az állam. A Matáv aranyrészvényesének B-sorozatú papírja 10 ezer forint névértékű (szemben a normál törzsrészvények 100 forintos névértékével), az ezzel kapcsolatos tulajdonosi jogokat az informatikai és hírközlési miniszter gyakorolja. Ennek birtokában a már látott esetekkel egybecsengő jogosítványokat élvez, delegálhat egy igazgatósági és egy felügyelőbizottsági tagot. Ezenfelül az átlagos részvényesnél jóval tágabb betekintést kap a társaság tevékenységébe, és bővebb információkat kérhet annak pénzügyi helyzetéről. Érdekes pont, amely kimondja, hogy a B-sorozatú részvényes hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy egy részvényesi csoport a cég részvényeinek 49,9 százalékát megszerezze, s ezt a részvénykönyvbe is bejegyezzék. Persze itt sem marad ki az egyetértési klauzula azon esetekben, amikor a társaság alaptevékenységével (egyetemes távközlési szolgáltatással) kapcsolatos vagyoni értékű jog átruházásáról van szó.
Talán egyedül az OTP az a cég, ahol a szabályozás nyomán eltűnhet az állam aranyrészvénye, s a hozzá fűződő jogok. A bank alapszabálya ugyan a már megszokott előjogokat biztosítja a magyar államnak az aranyrészvény birtokosaként (igazgatósági és felügyelőbizottsági tag delegálása, egyesüléshez, megszűnéshez a beleegyezés, s a tevékenységhez szükséges vagyoni értékű jog átruházásával való egyetértés) azonban az OTP-t nehezen lehetne akár az energetikai, a hírközlési vagy a honvédelmi szektorba sorolni. Így talán a nagybank lesz az egyedül tőzsdei kibocsátó, amelynek életében az aranyrészvényekkel kapcsolatos szabályozás változása érdeminek nevezhető változást hozhat, bár tény, hogy az utóbbi években az állam beleszólása az OTP ügyeibe minimálisra zsugorodott.
