Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) 140 évéről szervezett konferencia alighanem legnagyobb érdeklődéssel várt két előadása nem a múltról, hanem a jövőről, sőt, a közös jövőről szólt. Török Sándor, a BÁT elnöke bemutatta a BÁT jelenlegi helyzetét, utalt az EU-belépés utáni, a közösségi agárpolitikából fakadó, a BÁT előtt álló új kihívásokra. Az is elhangzott, hogy a 15 EU-ország együttes búza- és kukoricatermésének 11 százaléka fordul meg Európa határidős piacain, a kontinentális összehasonlításban is jelentős BÁT forgalma a magyar termés 21 százalékára rúg. A BÁT összforgalma a 2002-es 453 milliárd forint után tavaly elérte az 1047 milliárd forintot, ami már csak alig egyötödével marad el az 1998-as 1352 milliárdos forgalmi rekordtól.
A BÁT-elnök szerint a tőzsdeintegráció - amelyet a BÁT decemberi közgyűlése 96 százalékos arányban szavazott meg - az egyszerű költségcsökkentésen túl számos előnyt rejt. A közös kereskedési platform, a szakembergárda egyesítése, az erősebb marketing szintén az előnyök közé tartozik. A BÁT az integrációval saját piacai biztonságos további működtetését garantálja a befektetők számára.
Ennek jegyében az is elhangzott, hogy az integrált tőzsdén - amely Török reményei szerint ismét felveszi a jogelőd, az egykori BÁÉT nevét - önálló árutőzsdei szekció szerveződik és a nyílt kikiáltásos gabonakereskedés jövője is legalább öt évre garantált lesz, a jelenlegi díjstruktúra mellett.
Jaksity György, a BÉT elnöke is az integrációról beszélt, de a BÁT-elnöktől eltérően nem annyira a gabona- és devizaszekció beillesztésének konkrét feltételeiről, inkább a nagyobb távlatokról. Utalt arra, hogy - minden ellenkező híreszteléssel szemben - a BUX a régió legjobban teljesítő tőzsdeindexévé vált az utóbbi nyolc évben (persze ebben az 1995-ös bázis is segített). Gyakori panasz volt a BÉT-re a likviditás hiánya, ám a magyar értéktőzsde nemzetközi összehasonlításban - Dublin után és Hongkong előtt - a középmezőnyben foglal helyet, és a havi részvényforgalom 2003 második felében már a duplája volt a 2001. közepi mélypontnak. A likviditás további növelése Jaksity szerint a szétaprózódott piacok összevonásával érhető el, ebbe az irányba mutatnak a nemzetközi tendenciák is. Így az értéktőzsde és az árutőzsde egy szervezeten belüli egyesítésének nincs más alternatívája.
A BÉT elnöke a BÁT-tal való integrációnál messzebbre is tekint, előadásából kitűnt, hogy a következő kívánatos lépés az árutőzsdét is magába foglaló tőzsde és az elszámolóház integrálása. Ezáltal hatékonyabb lehet a közös termékfejlesztés, az ügyfelek jobb és olcsóbb kiszolgálást kaphatnak, valamint a BÁÉT és a Keler együtt már meghaladja azt a kritikus méretet, amely már a külső pénzügyi befektetők figyelmét is felkeltheti. Utalt arra, hogy a Kelerrel való integrációnak elméletileg alternatívája lehet, ha az elszámolóház befektetési szolgáltatók vagy bankok tulajdonába kerül. Európa mintegy 30 nemzeti elszámolóháza közül erre is akad - Jaksity szerint legalább három - példa, ám ebben az esetben a szinegriák nem használhatóak ki. Ugyanakkor az elszámolóházzal integrált tőzsde maga is tőzsdei termék lehet, ami a kibocsátók számára is a legjobb marketing.
