Száznegyven éve, 1864. január 18-án alakult meg a Pesti Áru- és Értéktőzsde, amely a városegyesítés után felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde nevet. Bár a megalakulás idején eleinte nem volt harmonikus a viszony az akkor már egy évtizedes múltra visszatekintő Gabonacsarnokkal - mint a korabeli visszaemlékezők megfogalmazták: a gabonakereskedők makacskodása évekkel hátráltatta az egységes áru- és értéküzlet létrejöttét -, fennállásának 84 éve alatt kontinentális jelentőséget nyert a két szekcióval működő intézmény. Az 1948-as tőzsdezárás után négy évtizeddel külön utakon indult el az értékpapírok és a gabonatermékek rendezett kereskedelmének szervezése, így 1989 őszén előbb a BÁT elődje, a Terménytőzsde Kft., majd 1990. június 21-én a Budapesti Értéktőzsde alakult meg. A kilencvenes években többször is felmerült a tőzsdék egyesülése, de a tárgyalások annak idején nem vezettek eredményre, sőt a származékos piacon konkurensként lépett fel a két intézmény.
A két tőzsde rt.-vé való átalakulása (BÉT: 2002. április, BÁT: 2003. szeptember) megteremtette az egység lehetőségét. Jogi értelemben számos akadálya lenne a fúziónak, ezért a BÁT december 9-i közgyűlése is a működés integrációja mellett kötelezte el magát, a közgyűlésen körvonalazódott elképzelések szerint a BÉT árutőzsdei szekcióval bővülne, így alighanem újra aktuális lesz a régi BÁÉT rövidítés használata is.
