Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elsősorban a tőzsdei forgalom növekedésének köszönhetően a korábban tervezett 150 millió forintos veszteség helyett várhatóan 109 millió forintos adózás előtti eredménnyel zárja az idei évet a Budapesti Értéktőzsde - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Jaksity György, a BÉT elnöke. A két évvel ezelőtti 72 millió forintos mínusz után tavaly már 59 millió forintos nyereséget sikerült elérni, de az egy évvel ezelőtt megindult növekedés még lendületesebbé vált, így a számok tovább javultak. A forgalmi díjbevételek a teljes idei bevétel 38 százalékát teszik ki - az érték 120 millió forinttal haladhatja meg az előző évi számokat -, a kibocsátóktól beszedett forgalomban tartási díjak 28 százalékot, az adatértékesítés 15 százalékot, míg a pénzügyi bevételek további 13 százalékot adnak.
A tőzsdén az idén az azonnali piacon a napi átlagforgalom egymilliárd forinttal, 8,4 milliárd forintra nőtt, míg a havi átlagforgalom meghaladta a 178 milliárd forintot. (A legaktívabb hónap június volt, akkor 272 milliárd forint értékben született üzlet.) A részvények súlya tovább nőtt, miután a teljes, 1967 milliárd forintos forgalomból a hitelpapírok aránya 4 százalékponttal, 13,6 százalékra mérséklődött. A kapitalizáció tekintetében viszont más a helyzet, a november végén 10 191 milliárd forintot kitevő összkapitalizáción belül ugyanis a kötvények és a diszkontkincstárjegyek aránya több mint 60 százalék.
A BUX forintalapon 17 százalékkal, euróban számolva mintegy 4 százalékkal emelkedett az elmúlt 11 hónap alatt, ami különösen annak fényében kedvező, hogy az állampapírpiacon elérhető hozam negatív volt. Az idén mindössze egy részvény, a Prímagáz hagyta el a parkettet, viszont szeptemberben a Forrás, míg novemberben az FHB papírjaival bővült a kereskedési lista. A volumen döntő részét viszont továbbra is mintegy fél tucat papír adja, a négy nagy, a Matáv, a Mol, az OTP és a Richter mellett az Egis és a BorsodChem produkált még érdemi forgalmat.
A hitelpapírpiacon - bár az állampapírok dominanciáját nem sikerült megtörni - egyre nő a nem állam által kibocsátott értékpapírok jelentősége. (A vállalati kötvénypiacon új szereplők is megjelentek, a Mol mellett az ÁÉB és a Diákhitel Központ Rt. is kérte papírjainak bevezetését.) A forgalom tekintetében viszont már sokkal kiegyensúlyozottabb a kép.
Az állampapírokkal immár kevesebb mint 100 milliárd forint értékben kereskedtek, miközben a jelzáloglevél-piacon az egy évvel ezelőtti 20 milliárd forint után az idén eddig 89 milliárd forint értékben született üzlet, és a vállalatikötvény-piac is havi közel 5 milliárd forintot produkált. A származékos termékeknél a kedvezőbbé váló adójogszabályoknak és a tavaly ősszel bevezetett deviza-keresztkontraktusoknak köszönhetően a kontraktusszám megduplázódott, míg a forgalom árfolyamértéken számítva közel 50 százalékkal emelkedett (a legnépszerűbb a forint/euró volt).
Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója az idei évvel kapcsolatban annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a BÉT csatlakozott a Deutsche Börse elektronikus kereskedési platformjához. Az eddigi adatok biztatóak, az elmúlt négy hónap alatt 45 millió euró értékben közel 1700 kötés született a Xetra rendszeren keresztül.
Persze nem csak külföldi partnerekkel kapcsolatban látnak további integrációs lehetőségeket - mondta Jaksity. A BÉT potenciális partnere ilyen szempontból a Budapesti Árutőzsde Rt., valamint az elszámolóház, a Keler Rt. is. A tőzsdeelnök szerint a jövő egy a parkettre bevezetett tőzsdei és elszámolási cégcsoport lehet. Ennek első lépése az értékpapír- és az árutőzsdei piacok integrálása, amelyet a BÉT részéről a BÁT 25 százalékos Keler-részesedésének megvásárlása követne. Ez utóbbi - az előbbivel ellentétben - már közgyűlési jóváhagyást igényel. Az integráció időtávját illetően azonban a tőzsdeelnök nem bocsátkozott jóslásokba.
