Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mol Rt. 2005-től nem tudja garantálni az ország biztonságos gázellátását, ha addig nem alakítanak ki olyan szabályozást, amely biztosítja a szükséges befektetések megfelelő megtérülését – finomított valamelyest első kijelentésén Hernádi Zsolt a Mol Rt. elnök-vezérigazgatója a társaság tegnap tartott rendes éves közgyűlésén. A kormánynak és az Országgyűlésnek címzett – éppen végéhez közeledik a parlamentben az új gáztörvény megalkotása –, nem különösebben finom célzással vezette be a Mol-vezér a részvényesek 53,98 százaléka előtt elmondott beszámolóját a társaság egyébként kiváló eredménnyel zárult tavalyi évéről.
A Mol menedzsmentjének a gázüzlet borús kilátásairól szóló figyelmeztetései a részvényesek körében értő fülekre találtak. A kiváló tavalyi eredmények mellett így a hagyományőrző 55 forintos osztalékterv ellenében előterjesztett kisrészvényesi javaslat nem az osztalék növelésére, hanem annak teljes elhagyására szólított fel. Kisrészvényesi ellenjavaslatok – a Mol közgyűlésein szintén megszokott módon – egyébként minden napirendi ponthoz kapcsolódtak, leginkább egy részvényestől, ezeket azonban a közgyűlés minden esetben nagy többséggel elutasította. Ebben legfeljebb annyi volt az újdonság, hogy némely pontban a korábbi szinte teljes elutasítással szemben időnként már számottevő, egyes esetekben a jelen levő részvényesek 5–10 százalékára is rúgó tartózkodó szavazat is érkezett.
A közgyűlés egyébként nem dúskált új információkban, hiszen a társaság tavalyi évről szóló gyorsjelentése (NAPI Gazdaság, 2003. február 17., 10–11. oldal) már részletesen beszámolt az időszak gazdálkodásáról. Mosonyi György vezérigazgató a közgyűlést követő tájékoztatón elmondta, hogy a Mol gázbeszerzési árai tovább nőnek a második negyedévben, az első negyedévi 122 dollár után már 140 dollárral számolnak ezer köbméterenként (ez a befektetők számára akár üzenet is lehet, hogy a viszonylag jónak várható első negyedév után annál rosszabbak lehetnek a féléves számok). A Petrom privatizációról szóló kérdésre a megszokott válasz érkezett. Eszerint hivatalos dokumentum hiányában – ilyen a román állami olajtársaság lehetséges privatizációja kapcsán még nem jelent meg – a Mol erről a témáról nem tud érdemben nyilatkozni, de nyilvánvalóan el fogják olvasni, ha megjelenik. (Túl nagy érdeklődés a mai információk ismeretében nem várható, hiszen egyrészt az OTP példája mutatja, milyen „örömmel” fogadják a magyar befektetőket Romániában, másfelől éppen tegnap avatta fel újabb kútját a Mol Románia, mely arra utal, hogy a zöldmezős terjeszkedés teljes gőzzel folyik.)
Eközben kiderült, hogy tovább bonyolódik a Slovnaft-ügy. A nyilvános ajánlattétel ára körül kibontakozott harc legújabb fejleménye, hogy a május 17-re összehívott rendes közgyűlés napjára hívták össze a magát kisrészvényesnek beállító, 15 százalékos részvénycsomaggal rendelkező J&T Finance Group által kezdeményezett rendkívüli közgyűlést is. Ezen többek között személyi változások és egyéb az igazgatóságot támadó napirendi pontok megtárgyalása kerül napirendre – a Mol 70 százalékos többségének ismeretében valószínűleg senkit meg nem lepő eredménnyel. A Mol-menedzsment újra kijelentette: a végsőkig is hajlandó elmenni, hogy igazát bizonyítsa, ami akár hosszú bírósági eljárást is eredményezhet.
