Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Februárban a hazai nyilvános, nyílt végű befektetési alapok tőkéje átlépte az 1000 milliárd forintos határt, egyetlen hónap alatt csaknem 60 milliárd forinttal, 1046 milliárdra növekedett. Ezekben a hetekben naponta általában 2-3, de volt, hogy 8 milliárd forintnyi friss pénzt vittek a befektetők az említett konstrukciókba.
A Monetáris Tanács február 24-i ülését követően azonban - amelynek hatására főleg a rövid futamidejű állampapírok hozama kissé emelkedett, árfolyamuk tehát csökkent - a növekedés határozottan lelassult, már csak naponta néhány százmillió forintot helyeztek el az ügyfelek, sőt olyan nap is volt, amikor inkább kivettek. A január második felében mélyre zuhanó kamatok tehát nagy valószínűséggel igen erősen befolyásolták a befektetők viselkedését.
Az adatok között tallózva megállapítható, hogy éppen a rövid papírokat vásároló pénzpiaci alapokból távozott tőke február 25-től március 5-ig. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a lassan lefelé csorgó részvényárak láttán sok kisbefektető vélte úgy, eljött a vásárlás ideje. Csakhogy a részvényalapok tőkéje nem nőtt, napi néhány tízmillió forintot ki is vettek belőlük ebben az időszakban.
A kiugró februári növekedés zömét egyébként az alacsony kockázatú kötvény- és pénzpiaci alapok adták. A hazai részvényalapok tőkéje hosszú ideje 30 milliárd forint körüli szinten stagnál, a külföldi részvényalapok pedig egyenesen zsugorodásnak indultak: a január eleji 30 milliárddal szemben a múlt hét közepén már csak 25 milliárd forintnyi tőkét kezeltek bennük. A legdinamikusabban továbbra is az ingatlanalapok fejlődnek, csak februárban mintegy negyedével, 20,5 milliárd forintról 24,5 milliárd forintra nőtt a tőkéjük. Közülük a legnagyobb, az Európa vagyona már 9 milliárdhoz közelít.
