Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Budapesti Értéktőzsde megállapodást írt alá a Deutsche Börsével, aminek eredményeképpen áprilistól vagy májustól már a hazai brókercégek is hozzáférhetnek a német tőzsde elektronikus kereskedési rendszeréhez, a Xetrához - jelentette be Horváth Zsolt, a BÉT ügyvezető igazgatója a tegnapi sajtótájékoztatóján. A tőzsde a lépéstől azt várja, hogy számottevően sikerül majd növelni a magyar befektetők külföldi részvényvásárlásait, amelyek értéke tavaly mindössze 200 milliárd forint volt. Ennek döntő része, mintegy harmada a Xetrán keresztül zajlott, így bár több partnerrel is folytak tárgyalások, komoly érvek szóltak a német fél mellett.
A döntés persze nem biztosít kizárólagosságot, éppen ezért tartotta fontosnak Jaksity György, a BÉT elnöke kiemelni azt, hogy további megállapodások is várhatók. Azonkívül, hogy más partnerek is szóba jöhetnek, a mostani megállapodás még nem vonatkozik az Eurex kereskedési rendszerre, valamint nem biztosítja a BÉT-en jegyzett részvények rendszerbe kerülését sem. Jaksity szerint bár ez utóbbi is fontos, a piaci igények felmérése után egyértelműen arra látszott nagyobb igény, hogy a hazai befektetők tudjanak könnyebben kapcsolódni Európa egyik vezető tőzsdéjéhez.
Véleménye szerint aki külföldi befektetőként magyar részvényeket akart vásárolni, az eddig is megtalálta a módját. A kelet-európai tőzsdék közül elsőként a BÉT-tel kötött szerződés alapján a magyar tőzsde csupán a technikai kapcsolatot építi ki a Xetrához, amiért az egyes brókercégektől egy havi 300 eurós fix és egy változó, ügyletenkénti 3 ezrelékes díjat kér. A technika igénybevételének feltétele lesz viszont a Xetra-tagság megszerzése, ami már jelentősebb kiadással jár. Brókercégektől származó információk szerint a Deutsche Börsének fizetendő havi díj 2000 euró lesz - ez egyébként a legolcsóbb díjcsomag -, ami persze „lekereskedhető”. Itt ügyletenként 0,64 bázispont a költség. Ezek a díjak éves szinten tehát több mint 6 millió forintos fix kiadást jelentenek, ami igen jelentős tétel. A brókercégeknek tetemes, több száz milliós forgalmat kell produkálniuk, hogy tényleg megérje csatlakozni a rendszerhez.
A befektetők szempontjából mindenképpen javul a helyzet a mostanihoz képest. Azonkívül, hogy olcsóbbá válhat a külföldi részvények adásvétele, jóval több termék lesz elérhető. A tervek szerint - erről még folynak a tárgyalások - az elszámolás a Keler Rt.-n keresztül történik majd. Az egyetlen visszatartó erő az lehet, hogy bár a Xetra a PSZÁF által elismert piacok közé tartozik, de a tőkepiaci törvény szerint nem minősül tőzsdei kereskedési platformnak. Ezért az itt kötött tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség nem 0 százalékos kulccsal adózik, hanem a külföldi tőzsdéken kötött ügyletek kategóriájába sorolva egyelőre 20 százalékos adófizetési kötelezettség terheli. Persze ez a diszkrimináció legfeljebb csak a jövő májusra várt EU-csatlakozásig tartható fenn.
