Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Már csak három kérdésben hátráltatja az EU és a magyar tárgyalók nézetkülönbsége a csatlakozási szerződés végleges szövegének jóváhagyását (NAPI Gazdaság, 2003. február 5., 1. oldal). A vitás kérdések közül a legnagyobb gazdasági kihatása alighanem annak a pontnak van, amely az originális gyógyszerszabadalmak meghosszabbításának feltételeit szabályozza.
A csatlakozási tárgyalások során az EU elérte, hogy azokra az originális gyógyszerekre, amelyek az EU-ban és Magyarországon 2000. január 1-je után kaptak forgalmazási engedélyt, további legfeljebb öt évvel meghosszabbíthassák a szabadalmi védettséget. Az egyébként a szabadalom bejegyzésétől számított 20 évre kiterjedő oltalom csak abban az esetben hosszabbítható meg, ha a szabadalmi bejegyzés és a forgalomba hozatali engedély megszerzése között legalább öt év eltelt. (A haladékot a mind alaposabb hatásvizsgálatok indokolhatják.)
Az eredeti megegyezés a viszonylag új, csak a 2000 után bevezetett originális gyógyszerek védettségét erősíti meg. A korábbiakat ugyanakkor nem menti meg a generikus gyártók versenyétől, ami mind az ezen a területen komoly tapasztalatokkal rendelkező magyar gyógyszergyárak (Richter, Egis), mind a kialakuló alacsonyabb árak révén a tb-kassza számára kedvező.
Az EU álláspontja azonban – az erős kutatóbázissal rendelkező nyugat-európai gyógyszergyárak érdekeinek megfelelően – időközben módosult. Az uniós vélemény szerint a szerződésben csak a magyar forgalomba hozatalra vonatkozna a 2000-es időpont, vagyis az EU-ban már régebb óta forgalmazott, de Magyarországon csak 2000 után megjelenő termékek (illetve gyártóik) is élvezhetnék az oltalom előnyeit. Ezáltal jelentősen nőne a védettséget élvező gyógyszerek köre.
A magyar tárgyalók álláspontjának érvényesítése esetén a magyar generikus gyártóknak megmaradna a lehetőségük a védettség alól kikerülő hatóanyagok gyártására. Az ezzel kapcsolatos profit a két gyógyszergyár esetében milliárdos nagyságrendű is lehet. A tárgyalókat azonban minden bizonnyal jobban motiválja az intézkedés társadalombiztosításra gyakorolt hatása. Amennyiben az EU álláspontja győz, a tb-nek további hosszú évekig az originális gyártók által meghatározott, sokkal magasabb (gyakorlatilag monopol-) árakat kell finanszíroznia.
A tét nem kicsi, iparági elemzők szerint egy-egy szabadalmi védettség megszűnése, és a generikus változat megjelenése általában mintegy nyolcvanszázalékos csökkenést okoz a gyógyszer árában. Bár konkrét számítások nem állnak rendelkezésre, a gyógyszerpiac ismerői szerint egy kedvezőtlen megállapodás a csatlakozást követő években tízmilliárdos nagyságrendű többletkiadást jelentene a gyógyszerkasszának.
