Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A felvásárlási szabályok 2001-es módosításával nemcsak könnyebbé, de - a kiszorítás lehetősége miatt - vonzóbbá is vált a nagytulajdonosok számára a tőzsdéről való távozás. A Budapesti Értéktőzsde 1990. június 21-ei megnyitása óta 81 társaság 84 részvénye került a parkettre. (Az OTP-nek, az Eravisnak és a Skálának volt két sorozata.) A 84 papírból 3 más részvénybe olvadt be (az OTP-elsőbbségi, a Skála S és a Martfű), 33-at viszont kivezettek. Ezek közül egy határozott idejű, részvényszerű alap (a CEGF) lejárt, hét sorsa a felszámolás lett (Terraholding, Müszi, két Kontrax, Goldsun, MiZo, Fűzfő). A 25 felvásárolt cégből kilencet 2002-ben vezettek ki a tőzsdéről. Tavaly hatodával csökkent a tőzsdei részvények kínálata, de - mivel a Picken és a Skálán kívül a többiek a legkisebbek közé tartoztak - a tőzsdei kapitalizációt alig 30 milliárddal, valamivel több mint egy százalékkal csökkentette a kivezetési hullám.
A kilenc kivezetett részvényből négy az Arago-csoporthoz tartozott (két Eravis, Arago, Pick), a két Factory-részvényt pedig szintén egyazon cég (a Debreczeni Kálmán egykori Dunainvest-vezérhez kapcsolódó D-Termin Kft.) vásárolta fel. A Csopak Rt. kivezetéséről még 2001-ben döntöttek, itt a külföldi tulajdonos (egy luxemburgi alap) és a menedzsment közös ciprusi cége volt az ajánlattevő. Az IBUSZ-nál a meglehetősen átláthatatlan szerkezet miatt csak valószínűsíteni lehet, hogy a Kovács Gáspár elnök érdekeltségébe tartozó, az IBUSZ leányvállalatai közül kikerülő cégek voltak az ajánlattevők, így lényegében - persze nem szigorú jogi értelemben - a vállalat saját magát vásárolta föl. A Skála-Coop felvásárlási csatája 2001-ben zajlott, itt a győztes Callum Rt. a korábbi 1365 forintos ajánlathoz képest meglehetősen gáláns, 1601 forintos árat adott azoknak a kisrészvényeseknek, akik a végére maradtak. A Picknél is megérte a végsőkig kitartani, itt ugyanis a kivezetési ajánlat jó ezer forinttal haladta meg a korábbi nyilvános vételi ajánlatot, ráadásul még ezer forint osztalékot is kaptak közben a megmaradt részvényesek.
A Hungagent és a Kartonpack részvényeire ugyan tett a fő tulajdonos vételi ajánlatot, össze is gyűjtötte a részvények zömét, de - más-más okból - mindkét papír maradt a parketten, még ha forgalom nincs is rájuk. (Az utolsó Hungagent-kötés például szeptember 11-én született.) A piaci árhoz képest szokatlanul magas (jó hatvanszázalékos) prémiumot tartalmazó, 78 eurós (17 380 forintos) Édász-ajánlatot sem követte kivezetés, a vevő gondosan vigyázott arra, hogy az ajánlattal ne lépje túl a bűvös 90 százalékos határt. (Ha valaki ajánlat során lépi túl a 90 százalékot, az ajánlati ár vagy a sajáttőke-érték közül a magasabbikon kiszoríthatja a cégből a többieket, viszont a dolog fordítva is működik, meg is kell vennie a kiszálló kisrészvényesektől a részvényeket.) A Prímagáz-ajánlat ugyan lezárult, lesz is kiszorítás, de itt a biztosra vehető kivezetés 2003 legelejére marad.
A piac már készül is a kivezetésekre. Öt-tíz évvel ezelőtt brókeri körökben még az volt a beszédtéma, hogy ki készül a parkettre (így „fedezték fel” az OTC-piacon a Matávot és az árampapírokat), ma már azt latolgatják, kinek van olyan fő tulajdonosa, amely egyre inkább terhesnek érzi a tőzsdei jelenlétet. (Nem a forgalomban tartási díjtól, inkább a mind szigorúbb tájékoztatási kötelezettségtől ódzkodnak a cégek.) Szóba került az Inter-Európa Bank neve (a hihetetlenül gáláns, 2100 forintos Prímagáz-ajánlat nyomán 1100 forintról 16 000-ig fel is szaladt a kurzusa), de többen a célpontok között emlegetik a Pannonplastot, a Rábát, a BorsodChemet és a TVK-t is. (Utóbbi két cégnél volt 2001-ben ajánlat, de maradtak a tőzsdén.) Igaz, e körben már elég nagy a bizonytalanság, így e papíroknak nem is ment föl az árfolyama.
Nyílt titok, hogy a tőzsde „beteg embereit”, a Gardéniát, a Konzumot, a Stylt is szívesen kivezetnék a tulajdonosaik, csak éppen nincs erre felesleges néhány tízmillió forintjuk. A végelszámolás alatt álló Milton pedig hamarosan szintén eltűnik a parkettről.
Mindezek alapján biztosra vehető, hogy 2003 végére negyven körülire csökken a BÉT-en forgó részvények száma, hacsak addig nem kerül sor újabb bevezetésre. Egy biztos befutó azért van: az ÁPV kárpótlási jegyes gyűjtőtársasága, a Forrás valószínűleg áprilisban vezetteti be névértéken 10 milliárdnyi részvényét a BÉT-re. A szűk esztendők elmúltát azonban az jelezné igazán, ha magáncégek is megjelennének a parketten (az utóbbi három évben a három IT-papír, a Graphisoft, a Synergon és a „hátsó ajtón” belopakodó econet.hu bővítette a mezőnyt). Egyes hírek szerint több kisebb (egymilliárd forint körüli vagy alatti tőkéjű) cég, köztük legalább egy szoftverfejlesztő is kacérkodik a bevezetés gondolatával, s így talán mégis lesz feltámadás.
Korányi G. Tamás
