Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövő januártól életbe lépő, a környezetvédelmi termékdíjakról szóló törvény a festékek, lakkok hígítóira és oldószereire kilogrammonként 200 forint termékdíjat vezet be, ám a rendelkezés hatályát egy november végén benyújtott módosító indítvány az összes oldószerre és hígítóra kiterjeszti, anélkül, hogy ezek körét pontosan meghatározná. Márpedig a vegyipar és gyógyszeripar által használt számos alapanyag megfelel a meghatározásnak.
A BorsodChem TDI-termeléséhez például évi 35 ezer tonna - oldószerként is definiálható - toluolt használ fel, ami a törvény betűjéből kiindulva 7 milliárd forintos termékdíj befizetésére kötelezné a társaságot január 1-jétől (ez mintegy háromszorosára drágítaná az alapanyagot). Hasonló probléma adódhat a TVK esetében, amely számos, e körbe sorolható anyagot használ fel, és akár oldószernek lehet venni az etiléngyártás fő alapanyagát, a vegyipari benzint is, amiből a társaság egymillió tonnát vásárol évente - mondta el a NAPI Gazdaság kérdésére válaszolva Bondár László, a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) főtitkára. A TVK illetékese szerint egyelőre még vizsgálják, pontosan mennyiben vonatkozik a társaságra a termékdíj. A Mavesz Kóródi Mária környezetvédelmi miniszterhez küldött levelében azt kérte, hogy a kormány ne támogassa a módosító indítványt, mivel az mindenfajta hatástanulmány nélkül készült, és olyan cégeket is sújtana, amelyek zárt technológiában használják az említett anyagokat, s így környezetterhelés nem valósul meg.
A levél azonban - egyelőre - nem érte el a célját, mivel kedden az Országgyűlés megszavazta az indítványt, igaz, a végszavazás csak december 23-án lesz. A módosítást beterjesztő képviselők egyike, Orosz Sándor szocialista képviselő a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta: indítványuk célja a levegőbe irányuló kibocsátás visszaszorítása. Felvetésünkre, hogy a szövegből ez nem derül ki egyértelműen, a politikus elmondta: valóban lesz még finomításokra szükség, amit a végrehajtási rendeletben lehetne majd szabályozni. Elmondása szerint az érintett anyagok termékdíját az első felhasználónak, illetve az importőrnek kell megfizetnie. Hozzátette, hogy a zárt rendszerben történő felhasználás esetén, illetve visszanyert anyag után nem kell megfizetni a termékdíjat, ezért készült is egy olyan, a gyógyszergyárakat érintő módosítás, amely módot ad a termékdíj visszaigénylésére. (Egy ilyen megoldás persze csak relatíve jó megoldás, a megfizetendő, de később visszaigényelhető díj csökkenti a felhasználható készpénzállományt.)
Az intézkedés anyagi terheit különbözőképpen ítélik meg a szakmai szervezetek és a képviselő. Orosz Sándor szerint a festék- és lakkgyártókat kétmilliárd, a gyógyszeripart egymilliárd, míg a vegyipart 2-3 milliárd forinttal terhelné az intézkedés. A Mavesz álláspontja szerint a festékgyártóknak négymilliárdos kiadást jelentene, a vegyipari cégeknek nagyságrendekkel többet, de ezen belül egyedül a BorsodChem toluol-felhasználására eső 7 milliárdot említik konkrétan.
Amennyiben a végszavazáson is átmegy a módosítás, úgy a tőzsdei vegyipari (TVK, BorsodChem) és gyógyszeripari (Richter, Egis) cégeknek a közeljövőben kell egyeztetniük álláspontjukat az illetékes tárcával, és utólag elérni, hogy a törvényt csak annak szelleme szerint alkalmazzák. A tárgyalásokon a gyógyszeripari cégek esetében sem kicsi a tét, de a leginkább érintett vegyipari társaságok teljes évi profitja is múlhat rajta.
Molnár Gergely
