Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Félidejéhez érkezett a kárpótlási jegyek bevonására tervezett portfólió-társaság, a tőzsdére jövő tavasszal bevezetendő Forrás Rt. feltőkésítési folyamata: a tervezett 10 milliárdos jegyzett tőke felével már rendelkezik a cég. Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az ÁPV Rt. igazgatóságának döntése alapján 6,15 milliárd forint apportértékű részvénycsomag kerül a Forrásba. A tőzsdei részvények közül a Mol 0,04, az Antenna 5 és a BorsodChem 4,04 százalékos pakettjét kapja meg most a Forrás. A Richter 0,16 százalékos - árfolyamértéken mintegy 420 milliós és az Antenna 3,07 százalékos (mostani áron mintegy 800 milliót érő) csomagja januárra marad. (Az Antennánál meg kell várni a korábbi 75 százalékos állami tulajdont előíró kormányrendelet módosítását.) A mostani apport része a 3 milliárd 589 millió forint névértékű cukoripari portfólió. (A csomag hányatott története során az MFB-től a Postabankig, a Reorgtól az ÁPV Rt.-ig igen különböző árfolyamokon cserélt tulajdonost.)
Vági elmondta, hogy a vagyonértékelő cég a tőzsdei részvényeket a 180 napos forgalommal súlyozott átlagáron vette számításba (ez a NAPI Gazdaság számítása szerint a Molnál 5020, az Antennánál 2360, a BorsodChemnél 4920 forint körüli átlagárfolyamot, összesen 4 milliárd 20 milliós apportértéket jelenthet), a cukoripari portfóliónál viszont a sajáttőke-értéknél jóval szigorúbb mércét alkalmazott. (A három cukorgyár átlagos sajáttőke-értéke a jegyzett tőke 109 százaléka, az apportérték viszont nem sokkal haladja meg a 60 százalékot, úgyhogy valóban elég szigorú volt a mérce.)
A sajtótájékoztatón szóba került a TEBÉSZ és a kárpótlásijegy-tulajdonosok szövetsége által kezdeményezett „befektetői értékbecslés” is. Vági Márton kijelentette, hogy az apportnál nem a saját tőke/jegyzett tőke arányt, hanem a háromlépcsős értékbecslés során kialakult értéket veszik figyelembe, és ő maga is „a leendő Forrás-tulajdonosok érdekeit képviseli”. Patonai József, a Forrás Rt. vezérigazgatója (korábban a Hungalu és a papíripar sikeres végelszámolásáról ismert szakember) elmondta, hogy mindkét szervezet érdeklődését örömmel fogadja és felveszi velük a kapcsolatot.
Patonai szavaiból kitűnt, hogy a tavalyi évet 2,14 milliárdos jegyzett tőkéje mellett 2,82 milliárdos saját tőkével záró Forrás Rt. 1,6 milliárd forintos állampapír-készlettel rendelkezik és az apportálással kapcsolatos költségek után is 50-100 milliós eredményre számít 2002-ben. A Forrás jövőjét klasszikus befektetőtársaságként képzeli el, egyszerre törekedve a vagyon gyarapítására és a stabil osztaléktermelésre.
A NAPI Gazdaság azon érdeklődésére, hogy tervezik-e osztalékelsőbbségi részvények kibocsátását a Forrásban Vági kifejtette: a szekrények mélyén lappangó kárpótlási jegyek előcsalogatására elsősorban nem ebben, hanem a hatékony marketingmunkában bíznak, de utalt rá, hogy akár egy efféle döntés is születhet az előkészítés során. A második apportra egyébként januárban kerül sor, ezzel nő a jegyzett tőke 10, a saját tőke 18 milliárdra. Vági leszögezte: ha az előzetesen tervezett csomagot az értékbecslők kevesebbre taksálják, az ÁPV Rt. kész egyéb vagyonelemekkel kipótolni a hiányt. Márciusra készülhet el a tájékoztató - amely valamennyi elem értékelését tartalmazza majd - áprilisban pedig elkezdődhet a részvénycsere.
A csere sikerét jelenleg még fenyegeti egy adózási probléma. A hatályos szja-szabályok szerint a nem alanyi kárpótoltaknak a csere során adóköteles árfolyamnyereségük keletkezik, ha a vásárolt kárpótlási jegyeik vételára nem éri el a Forrás-részvények 1742 forintos „elméleti” eladási árfolyamát. (Ennyiért pedig élő ember nem vásárolt Magyarországon jegyet 1991 óta.) Ezért az ÁPV Rt. a Pénzügyminisztériumhoz fordult, hogy a kárpótlási törvény szellemének megfelelően ne sújtsa adóval a jegyek beváltását állami vagyonra. Vági reményei szerint e kérdés a csere kezdetéig megoldódik, így az utolsó nagy jegyes emisszió sikeres lehet.
Korányi G. Tamás
