Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OTP Bank a tőzsde felszólítására minden korábbinál részletesebb tulajdonosi szerkezetre vonatkozó adatokkal egészítette ki harmadik negyedéves gyorsjelentését (NAPI Gazdaság, 2002. november 15., 9-11. oldal). A számokból kiderül, hogy az év elejéhez képest a külföldi intézményi befektetők aránya (az EBRD stabil, 2 százalékos pakettjét nem számolva) 45 százalékról 79 százalékra nőtt, a belföldieké ugyanilyen arányban csökkent. Fenyő György, az OTP Bank Rt. stratégiai igazgatója a NAPI Gazdaság érdeklődésére a tavaszi dematerializációval és részvényfelváltással magyarázta a változásokat, a részvénykönyvben ugyanis sokáig szerepeltek olyan magyar magánszemélyek, akik már régen eladták a tőzsdén a részvényeiket.
A külföldi tulajdonosok magas aránya, illetve az OTP-alapszabály némely, a felvásárlás korlátozására még az 1995-ös privatizáció előtt született passzusa miatt a tulajdoni és szavazati arányok eltérnek egymástól. Az OTP alapszabálya kimondja, hogy a külföldi befektetők egyike sem rendelkezhet a közgyűlésen 5 százaléknál több szavazattal (a magyaroknál 10 százalék a határ), és a külföldi részvényesek összességükben is csak a teljes szavazóerő felénél eggyel kevesebb (vagyis 139 millió 999 ezer 999) szavazatot birtokolhatnak. A bonyolult számítás végeredménye, hogy a 226,4 millió külföldi kézben lévő papírra 140 millió szavazat jut, a magyarok kezében (a 16,5 millió saját részvényt nem számolva) 39,3 millió részvény és ugyanennyi szavazat van.
Így a teljes (kevesebb mint 180 milliós) szavazómennyiségből a külföldiek tulajdonrészüknél kicsit alacsonyabb, a magyarok viszont relatíve jóval magasabb arányban részesednek.
További érdekesség, hogy miként érvényesül a külföldiek szavazati korlátja. Jobb megoldás híján az OTP azt az eljárást követi - persze inkább csak elviekben -, hogy a közgyűlési regisztrációnál mindaddig minden külföldi valamennyi részvényével szavazhat, ameddig a regisztrált külföldi szavazatok száma el nem éri a 140 millió-1 darabot. Utána viszont már nem jár szavazati jog a külföldieknek. Mivel a közgyűlési tényleges részvétel meglehetősen alacsony, tavasszal nem kellett e korlátot alkalmazni.
A meglehetősen nehézkes szabályt állítólag már az OTP vezetői is idejétmúltnak érzik (hiszen 1995 óta kialakultak a törvénybe foglalt felvásárlási szabályok), így valószínűsíthető, hogy a következő alapszabály-módosításnál ezek is egyszerűsödnek.
Korányi G. Tamás
