Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nemcsak 2001 augusztusában kavart vihart az OTP, amikor - sokak számára kifejezetten alacsonynak tűnő áron -, 18,2 milliárd forintért megvette az ÁPV-től a CD Hungary Rt.-t (CDH). Még többen szisszentek föl, amikor egy hete kiderült, a bank a Garancsi István egykori Takarékbróker-igazgató tulajdonában álló Szinva 2001 Kft.-nek adta tovább a társaságot. A Magyar Hírlap, a Figyelő és a HVG cikkeiből kiderül, hogy a CDH-ügylet előtt nem sokkal 20 millió forintos tőkével alapított Szinva egyik alapítója Hernádi Zsolt jelenlegi Mol-elnök, Garancsi egykori takarékbankos főnöke volt. Ő Csányi Mol it-tagságán keresztül hozható közvetett kapcsolatba a CDH-ügyből állítólag aránytalanul kicsi haszonnal kiszálló OTP-vel. A CDH-ügyben megjelent cikkek mindegyike sugallja, hogy a látható szereplők mögött esetleg mások, politikusok és nagybefektetők lehettek a konstrukció kiagyalói és haszonélvezői.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a NAPI Gazdaság kérdésére nem tagadta, hogy a CDH vételára nem érte el az egymilliárd forintot. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem ingatlanokat, hanem egy jelentős adóssággal terhelt céget adott el a bank. Az OTP számára az ügylet több ágon is nyereséget hozott. Az ingatlanok működtetése, biztosítása és az egész ügylet finanszírozása már eddig is milliárdhoz közeli hasznot hozott. Ráadásul a bank 9,1 milliárd forintos hitelt nyújtott a CDH-t megvásárló Magyar Ingatlanbefektető Kft.-nek (MIB), amely egyesüléssel magára a CDH-ra „testálta” az adósságot.
Csányi emlékeztetett arra is, hogy a legmagasabb hozamtermelő képességgel rendelkező ingatlanokat az OTP az eladás előtt „kimazsolázta”, ezekkel stafírozták ki az OTP most induló ingatlanalapját. A vezérigazgató szerint az ügylet - figyelembe véve az OTP végig rendkívül alacsony kockázatvállalását - bőven megtérült a bankcsoport számára.
A Szinvának eladott CDH pénzügyi helyzete valóban nem hasonlítható össze a korábbi, 18,2 milliárdért gazdát cserélő, egykor 160 ingatlannal rendelkező cégével. 2001 augusztusában az ÁPV úgy adta el a céget, hogy az még tartozott a vagyonkezelőnek a 2000. évi nyereségéből járó 800 milliós osztalékkal. A vagyonkezelő nem vállalt garanciát a vámhatósággal évek óta húzódó milliárdos volumenű perére sem.
Az ingatlanok egy része - nevezetesen a nagykövetségi épületek és a követi rezidenciák - ráadásul speciális szerződésekkel van kiadva. Akad olyan, elvileg csaknem milliárdos értékű követségi épület, amelyért a használó, közeli ország kormánya - viszonossági alapon - évtizedek óta egyetlen fillér bérleti díjat sem fizet, és nem teszi ezt meg helyette a magyar külügyi tárca sem. Egy másik, egymilliárdnál nagyobb értékre becsülhető belvárosi követségi ingatlan egyes hírek szerint a piaci ár feléért van 2019-ig fix áron kiadva.
A CDH pénzügyi helyzetét az őt megvásárló MIB-bel való egyesülés alapjaiban változtatta meg. A MIB „hozománya” 9,1 milliárdnyi, az OTP Bank, 3 milliárd a Szinva 2001 és 6 milliárd a CDH felé fennálló tartozás volt. Utóbbi két hitel a MIB tulajdonosai (OTP Ingatlan Rt., Bank Center No 1 Kft.) által folyósított hitel 2001. decemberi átvállalása, a CDH a 6 milliárdot alapvetően jelzáloghitelből fedezte. A CDH likviditását az eladás előtt némileg javította az OTP most induló ingatlanalapjától - a legmagasabb hozamot termelő 12 ingatlanért - kapott 4 milliárd forint, ám a cég megmaradt, legalább 13 milliárdos adósságának kamatterhe - lapunk információi szerint - nem sokkal marad el az 1,4 milliárd forinttól. Összességében a Szinva tulajdonosai hosszú távon aligha csináltak rossz üzletet, de futják a magyar ingatlanpiac kockázatát és osztalékot ebben az évtizedben aligha tudnak kivenni a cégből.
Az OTP Bank viszont - az ötlethozónak nyújtott szolgáltatói szerepkör, illetve a 9 milliárdos MIB-hitel háromhavi finanszírozása fejében - csaknem egymilliárd forintos idei csoportszintű bevételhez és egy hosszú távú, kedvező kondíciójú hitelkihelyezéshez jutott.
K. G. T.
