2000. április: féléves előkészület után a Mol megállapodik a szlovák kormányzattal és a Slovnaft vezetőivel, hogy 262 millió dollárért 36,2 százalékhoz, valamint a többségbe jutást majdan lehetővé tévő opcióhoz jut a Slovnaftban. A nyolctagú igazgatótanácsban a Mol négy helyhez jut és átveszi a pénzügyi menedzsmentet. A Slovnaft hitelállománya 590 millió dollár, tőzsdei árfolyama 16 dollár. A Mol három részletben fizeti ki 3,3 millió Slovnaft-részvény 112 millió dolláros vételárát, az első két (együtt 2,1 millió darabos) részlet árfolyama 1402 és 1433 korona.
2000. május: A Slovnaft 16 milliárd 469 millió koronáról 20 milliárd 625 millióra növeli alaptőkéjét, az ezerkoronás részvényeket a Mol 1900 koronáért jegyzi le. Ezzel egyidejűleg a Slovintegra – a Slavomir Hatina Slovnaft-vezér irányításával működő menedzsmenttársaság – visszaad 1,65 millió részvényt a szlovák állami vagyonalapnak, részesedése ezzel 40,7 százalékra csökken.
2000. november: A Mol kifizeti a tőkeemelés részvényeit, az árfolyamváltozás miatt ez 158 millió dollárjába kerül.
2000. december: A Mol 1,136 millió részvényt vesz az áprilisi megállapodás alapján a Slovintegrától és a másik hasonló összetételű alkalmazotti társaságtól, a Slovbenától, 1870 koronás árfolyamon. A 36,2 százalékos pakett összesen 270 millió dollárjába került.
2001. február: Az előző évet a Slovnaft 2489 millió koronás nettó eredménnyel zárja, amelyből részvényenként 27,5 koronás osztalékot fizet.
2001 elején a szlovák vagyonalap többször sikertelenül próbálja meg eladni a Slovnaft korábban visszakapott 1,65 milliós pakettjét 1300, illetve 1200 koronás árfolyamon.
2001. május: A Slovnaft közgyűlése részvényenként 27,5 koronás osztalékot hagy jóvá.
2001. július: A szlovák vagyonalap aukciós formában, 802 koronás árfolyamon értékesíti saját 7,98 százalékos és a kárpótlási alap 1,26 százalékos Slovnaft-pakettjét egy ciprusi befektetőcégnek.
2001. augusztus: A Trim Luffer Ltd saját vételárán (összesen 1321 millió korona) továbbadja 9,26 százalékos csomagját a Penta Investmentnek és a J&T Groupnak. Mindkét cég mögött jól ismert szlovákiai magánbefektetők állnak.
2001. október: a szlovák gázművek (SPP) 750 koronás áron adja el 4,53 százalékos pakettjét ismeretlen, de egyes hírek szerint a Panta-J&T pároshoz közelálló befektetőnek.
2002. február: Az előző évet a Slovnaft 3158 millió koronás nettó eredménnyel zárja, amelyből 57,5 koronás osztalékot fizet.
2002. október: Slavomir Hatina Slovnaft-elnök a Mol igazgatóságának tagja lesz.
2002. november: A Mol 2240 koronás (54,4 dolláros) árfolyamon megveszi a Slovintegra és a Slovbena 6 millió 520 ezer Slovnaft-részvényét. Az ellenérték 85 millió dollár készpénz, 984 ezer darab, 5370 forintos árfolyamon számolt jelenlegi és 9 millió 817 ezer darab 6000 forinton kibocsátandó új Mol-részvény, összesen 355 millió dollár értékben. Mivel az ügylet napján a Slovnaft-részvény tőzsdei kurzusa 4522 forintnak megfelelő 19 euró, a Molé pedig 5370 forint, így az 1:2,234-es cserearány a Mol-részvényt árfolyam-alapon 2000 forintra értékeli le. Ugyanakkor a 2240 koronás áron számolva 1,1 milliárd korona a Slovnaft kapitalizációja, amely a Mol 2,44 milliárdos tőzsdei kapitalizációjához képest az elemzők szerint elfogadható.
2003 elején: a versenyhivatali jóváhagyást követően a Molnak nyilvános ajánlatot kell tennie a fennmaradó 32,2 százaléknyi Slovnaft-részvényre. Ennek árfolyama nem lehet kevesebb, mint a tőzsdei kurzus vagy a sajáttőke-érték (2002. szeptember 30-án részvényenként 1795 korona) fele közül a magasabbik. Az elvileg legalacsonyabb 900 koronával számolva a Molt további 123 millió dollár kiadás terhelné, ha valamennyi részvényt meg tudná venni. Ebben az esetben a Slovnaftért összesen kifizetett vételár 748 millió dollárra rúgna, amely a 900 millió dolláros saját tőkéhez képest 150 millió dolláros, a Mol mérlegében goodwillként megjelenő nyereséget tartalmazna.
Korányi G. Tamás
