Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Heller Farkas Szakkollégium által a Közgazdaságtudományi Egyetemen rendezett Lámfalussy szakmai hét rendezvényének központi témája a tőkepiacok liberalizációja. A négynapos rendezvény díszvendége a szerdán előadó Lámfalussy Sándor, aki a tőkepiacok liberalizálásáról az általa vezetett bizottság által készített európai uniós tervezetet ismerteti. Tegnap a magyar tőkepiac előtt álló feladatokról volt szó, Borbély László, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese a magyar kötvénypiacon várható változásokról beszélt.
Borbély elmondta, hogy a magyar kötvénypiac liberalizációja már javában folyik, a külföldi befektetők kezében lévő forintadósság értéke a 2001. áprilisi (a sávszélesítést megelőző) 889 milliárd forintról 1509 milliárd forintra nőtt. A változás dinamikáját mutatja, hogy az ÁKK adatai szerint csak múlt csütörtökön 45 milliárd forinttal nőtt a külföldiek kezében lévő állomány. Bár tavaly óta a külföldiek az egy éven belüli állampapírokat is vehetik, a kezükben lévő papírok átlagos futamideje nemhogy csökkent volna, de jelentősen nőtt, a másfél évvel ezelőtti 1,89 évről 3,43 évre. (Miközben a hazaiak inkább a rövidebb futamidejű papírokat preferálják, az ő portfóliójuk átlagos futamideje 2 év alatt marad.)
Az ÁKK vezérigazgató-helyettese - még az MNB kamatcsökkentése előtt - elmondta: a külföldi pénzek beáramlása arra utal, hogy az MNB kamatszintje az egyensúlyi szint fölött van, ugyanakkor hozzátette, a kormány célkitűzése, hogy a 2002-ben lejáró devizaadósságot forintadóssággal kell kiváltani, hozzájárul a magas kötvénykamatszint stabilizálásához.
A magyar állampapírpiac „hőskorában”, a kilencvenes évek elején kialakult elsődleges forgalmazói rendszer az EU-csatlakozás után nem tartható fenn, sőt, már most is akad olyan külföldi tulajdonú bank, amely teljes hazai treasaury tevékenységét külföldi központjából vezényli. Ez - mint Borbély elmondta - előrevetíti azt a helyzetet, amikor a magyar kötvények fő piaca már nem Budapest lesz, az eurózónához való csatlakozásunk után pedig a magyar államkötvények óhatatlanul elvesztik benchmark (kamatmeghatározó) szerepüket.
A konferenciát használta fel az ÁKK vezetője, hogy bejelentsen néhány kötvénypiaci újdonságot. Jövőre az ÁKK ritkítja a hároméves kötvények aukcióit (2 hét helyett 4 hetente lesz árverés), és a papírok számának csökkentése mellett növeli a sorozatok nagyságát. 2003-ban kétféle hároméves, egy-egy öt-, tíz- és tizenöt éves papírral lép a piacra az ÁKK, mindegyik sorozat nagysága eléri az 1 milliárd eurót (a hosszú lejáratúaké több is lehet). A belépéséig át kell vennünk bizonyos európai konvenciókat, az új sorozatoknál átállunk az éves kamatfizetésre, a kötelező árjegyzés pedig a jelenlegi hozamalapúról árfolyamalapúra változik. (Előbbinél két, utóbbinál négy tizedes pontosság szükségeltetik.) Bár az euró átvételéig még van néhány évünk, de az államadósság kezelői - mint Borbély elmondta - már most megkezdik a felkészülést a teljes magyar államadósság redenominációjára és renominalizációjára. Előbbi a forint helyett az euróra való áttérést, utóbbi a váltás miatt elkerülhetetlen címletváltozást jelenti. Az viszont még nem dőlt el, hogy a jelenlegi 10 ezer forintos alapcímlet helyett francia és holland mintára 1 eurócent, vagy pedig a többi ország által választott 1 euró lesz a jövőbeni alapcímlet.
K. G. T.
