Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Azonnali hatállyal felfüggesztette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tegnap nyilvánosságra hozott határozatában a szingapúri Excel Machine Tools szavazati jogait a Csepel Holding Rt.-ben. A Csepel - papírja a tőzsdén még Garex néven fut - 67 százalékos tulajdonosa mindaddig nem gyakorolhatja tulajdonosi jogait, amíg nyilvános vételi ajánlatot nem tesz a társaság részvényeire, vagy azok egy részét, 120 ezer darabot el nem adja. A felügyelet ezúttal nem bírságolta meg a felvásárlási szabályok ellen vétőt (a Matávot fél éve 5 millióra büntették egy hasonló ügyben).
A határozat indoklása szerint az Excel Machine Tools (EMT) még 2000. december 31-én vásárolt volna a Csepeltől (akkor még Garextől) 120 ezer darab saját részvényt. A tranzakció összértéke 450 millió forintot tett ki, tehát a részvények vételára darabonként 3750 forint volt (ez sokszorosan meghaladta az akkori tőzsdei árat). A gt. előírásai alapján azonban ekkora volumenű ügylet részvényes és cége között csak akkor jöhet létre, ha azt a közgyűlés is jóváhagyja, s a szerződés születésének időpontját a jogszabály a közgyűlési jóváhagyás idejére teszi.
A 2001. tavaszi közgyűlés döntött is a kérdésről, a jóváhagyásról szóló napirendi pontnál azonban a fő tulajdonos EMT is szavazott, így a határozatot - mivel érintett részvényes szavazata nem számít - egy kisrészvényes keresete alapján a bíróság érvénytelenítette. Szeptemberben újra előkerült az ügy, a tavaly őszi közgyűlésen azonban az EMT már nem szavazott a kérdésben, helyette megtette ezt a cég rejtélyes román, illetve szingapúri magánbefektetője.
(E két részvényes még akkor szerezte 200 ezer, illetve 300 ezer darab papírját az EMT-től, amikor az - elkerülendő a Gt.-ben leírt vételi kötelezettséget - 2000 őszén eladta nekik azokat, máig nem ismert áron.)
Időközben azonban tavaly nyáron életbe lépett az értékpapírtörvényt módosító, a felvásárlási szabályokat szigorító „lex BorsodChem”. Eszerint az a részvényes, akinek 33 százalékot meghaladó tulajdonrésze van, befolyását nyilvános társaságban csak úgy növelheti, ha nyilvános vételi ajánlatot tesz a társaság papírjaira (ha előtte ilyet nem tett). A közgyűlési jóváhagyás szeptemberben született meg, a közvetlen befolyás növekedése - 62-ről 67 százalékra - is ekkorra tehető, akkor azonban már életben volt az említett szigorúbb take-over szabályozás.
Kérdés, ha a fő tulajdonos a nyilvános ajánlat megtétele mellett döntene, akkor milyen áron kellene azt megtennie. Bár a 180 napos tőzsdei átlagár alig haladta meg tavaly ősszel a 750 forintot, az ügylet mégis 3750 forinton jött létre a Csepel és az EMT között, elvileg ez kellene hogy irányadó legyen ajánlati árként. Persze a nyilvános vételi ajánlatok történetében sem mindig a törvény betűje határozta meg egyértelműen az ajánlati árfolyamot. A 120 ezer darab részvény piaci értékesítése a Garex-részvények likviditása mellett gyakorlatilag lehetetlen feladatnak tűnik. Igaz, az EMT eddig mindig talált „baráti kezeket” a fölös részvénycsomagok parkoltatására, kérdés, hogy a felügyelet ezúttal mennyire lenne elnéző egy ilyen megoldás esetén.
Mezősi Tamás
