Tovább csökkentek a Phylaxia bevételei, a belföldön valaha hat hónap alatt egymilliárd forint felett értékesítő társaság az idei első félévben mindössze 425 millió forint bevételt ért el idehaza. A cég exportja a Zn-bacitracin EU-ból való kitiltásával és az algériai forgalmazási nehézségekkel gyakorlatilag megszűnt, külföldről alig 20 millió forint bevétele származott a társaságnak. A fő kiviteli termék betiltása az exportstratégia gyökeres átdolgozásához vezetett, nagy volumenű tömegtermékek helyett soktermékes, igényes állatgyógyszereket és agrobiológiai termékeket forgalmazó cégként kíván megjelenni a Phylaxia a külföldi piacokon. (Kérdéses persze, hogy ez az olyan tőkeerős és a méretgazdaságosság minden előnyét kihasználó társaságokkal szemben, mint például a Bayer, sikerre vihető-e). A Phylaxia elismeri, hogy „az új exportstratégia rendkívül aprólékos és szívós munkát igényel, ráadásul csak lassú bevételnövekedést eredményez”. Azaz a közeljövőben, amennyiben nem zárulnak le sikeresen valamelyik külföldi befektetővel a tárgyalások, vagy amennyiben nem történik csoda az algériai piacon, nem is számíthatunk az exportbevételek drasztikus növekedésére.
A sikeresen végrehajtott költségcsökkentési programnak köszönhetően a társaság a bevételek 27 százalékos visszaesésével szemben a kiadások 37 százalékos mérséklődését könyvelhette el, miáltal sikerült a pozitív tartományban tartani az üzemi eredményt. A társaság 435 millió forintos hitelállománya - melynek nagy része hosszú lejáratú - jelentős kamatterheket ró a cégre, az e soron elkönyvelt 25 millió forint kiadás végül negatívba fordította a társaság adózás előtti eredményét.
M. T.
