Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ÁÉB - alaposan megfontolva álláspontját, hiszen egy nappal a közgyűlés után hozta azt nyilvánosságra - pénteken közleményben tudatta a világgal, hogy szabálytalannak tartja a Zalakerámia közgyűlésének a részvényesi találkozó elhalasztásáról szóló határozatát. A csütörtöki közgyűlésen ugyanis a fő tulajdonos Arago Holding szavazatával a részvényesi találkozót felfüggesztették, s augusztus végére tűzték ki annak folytatását. Az ÁÉB álláspontja szerint azonban a határozat meghozatalához - amint a vezető tisztségviselők megválasztásán kívül minden határozathoz - háromnegyedes többséggel kellett volna a részvényeseknek hozzájárulniuk.
S valóban, a Zalakerámia alapszabálya fő szabályként a közgyűlési szavazásoknál 75 százalékos szótöbbséget ír elő. (A közgyűlés elnöke minden bizonnyal ügyrendi kérdésként értelmezte a halasztó javaslatot, így lehetett elegendő ehhez az egyszerű többség.) Az alapszabály 75 százalékos szavazati többségről szóló előírásánál a jelek szerint az ÁÉB megtalálta az Arago gyenge pontját a Zalakerámiában, hiszen azokon a közgyűléseken, ahol a Gazpromhoz ezer szállal kötődő bank jelen van, nélküle nem lehet határozatot hozni.
Az ÁÉB közleménye szerint egyébként már nem vár további magyarázatot a Zalakerámia menedzsmentjétől a társaság tavalyi üzleti évével kapcsolatban. Szerinte okkal feltételezhető, hogy a tavalyi - a közleményben nem részletezett - események a társaság részvényesi érdekeinek „jelentős megsértésével” jártak, s továbbra is szeretné ezen események közgyűlés előtti tisztázását. Az, hogy független könyvvizsgálót kértek volna fel a tavalyi gazdálkodás átvilágítására, szintén ezt a célt szolgálta volna, s erre a feladatra az ÁÉB a Zalakerámia jelenlegi könyvvizsgálóját, a Deloitte & Touche-t is alkalmasnak találná.
Az alapszabály egyébként leírja, hogy ha a közgyűlés elutasítja a 10 százaléknál nagyobb részvényes átvilágításra vonatkozó javaslatát, a részvényes a cégbíróságon is kezdeményezheti azt, s a cégbíróság kiadhat ilyen értelmű határozatot. A harc a jelek szerint tehát tovább folytatódik az ÁÉB és az Arago között, ugyanakkor egyelőre nem tűnik úgy, mintha az ÁÉB az irányítást is át szeretné venni Zalakerámiában. A bank egyetlen lépése sem utalt eddig erre, tavasszal például igazgatósági tagot is delegálhatott volna. Így valószínűbb, hogy a tavaly még a BorsodChemben a Milford képviselőjeként megjelenő - és ott nem kifejezetten kisbefektető-barát álláspontot elfoglaló - Megdet Rahimkulov által vezetett ÁÉB egyelőre csak tájékozódik a Zalakerámia háza táján. A döntés - kiszállás a piacon, vagy tovább előre, akár az Arago sarokba szorításával is - talán majd ezután következhet.
Lovas András
