A Zalakerámia Rt. két héttel augusztus eleji közgyűlése előtt közzétette a számviteli törvény szerinti, konszolidált tavalyi éves beszámolójának főbb adatait. Ebben az IAS szerinti konszolidált adatokhoz képest jóval alacsonyabb, mindössze 1,8 milliárd forintos adózás előtti és 1,24 milliárd forintos mérleg szerinti eredmény szerepel. Az IAS-hez mérten ez közel 900 millió forinttal kevesebb adózás előtti és mintegy 700 millió forinttal alacsonyabb nettó eredményt jelent. A különbség jórészt a devizahiteleken elért árfolyamnyereség elszámolásából adódik, az IAS ugyanis a teljes hitelállományt engedi átértékelni az év végével, míg a magyar szabályok csak a törlesztéseken elért árfolyamnyereséget engedik érvényesülni az eredményben.
A Zalakerámia részvényesei várhatóan nem konszolidált szinten ismét veszteséges tavalyi évről szóló beszámolót hallgathatnak majd meg az augusztus eleji rendkívüli közgyűlésen. Az újabb közgyűlés összehívására egyébként azért volt szükség, mivel a társaság tavaszi rendes éves közgyűlésén az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) Rt. mint a csempegyártó társaság második legnagyobb részvényese 20,22 százalékos részvénypakettel nem szavazta meg az éves beszámoló elfogadását, s így a napirendi pont nem kapta meg a szükséges 75 százalékos jóváhagyást.
Azt, hogy egyfelől az ÁÉB, másfelől a Zalakerámia legnagyobb tulajdonosa, az utolsó közgyűlésen 29 százalék fölötti pakettel szavazó Arago-csoport között nem a legteljesebb az összhang, jelzi az is, hogy az augusztus eleji közgyűlés napirendi pontjai közé az ÁÉB újakat vétetett fel. Többek között kezdeményezte, hogy független könyvvizsgáló vizsgálja felül a tavalyi éves beszámolót. Mindenesetre az ÁÉB azon kívül, hogy tavasszal megakadályozta a tavalyi beszámoló elfogadását, még nem tett igazán sokat a Zalakerámia nagyrészvényeseként, hiszen egyelőre igazgatósági tagok delegálását sem kísérelte meg, holott erre áprilisban lehetősége lett volna (NAPI Gazdaság, 2002. április 24., 13-16. oldal).
L. A.
