A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) levelet küldött az Alkotmánybíróságnak (Ab), melyben azt tudakolta, mikor tárgyalják a másfél éve pihentetett beadványát a tőzsdei értékpapírok árfolyamnyereségének adóztatásáról. A levél azután született, hogy az Ab június 10-ei ülésén tárgyalt egy magánszemélytől származó indítványt a dolgozói részvényopciós programból származó jövedelmek adóztatásáról.
A TEBÉSZ azért figyelt fel az ez ügyben született határozatra, mert annak ügyszámából egyértelműen kiderült, hogy e beadvány lényegesen később érkezett az Ab-re, mint a TEBÉSZ 2001 januárjában beadott, az árfolyamnyereség-adó visszamenőleges bevezetését kifogásoló indítványa. Ebben a TEBÉSZ a 2001-ben alkalmazott, a tőzsdei részvények eladása után keletkező jövedelmekre vonatkozó, 20 százalékos jövedelemadó bevezetési módját, valamint az erre vonatkozó adóelőleg-fizetés rendszerét kifogásolta. Az érdekvédelmi szervezet szerint azzal, hogy az adó kiterjed a korábban vásárolt, de a törvényváltoztatás után eladott részvényeken keletkező nyereségre is, valamint azzal, hogy a veszteségek utáni adó-visszaigénylést nem lehet göngyölíteni (összevezetni), csak az év végén elszámolni, a törvény visszamenőleges hatályú, ezért alkotmányba ütközik.
A TEBÉSZ elnöke, Dióslaki Gábor a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényre alapozva 15 napon belül választ vár az Alkotmánybíróságtól arra, hogy van-e nyilvános vagy titkos, esetleg szokásjogon alapuló belső szabályzat, amely meghatározza az állampolgároktól beérkezett indítványok tárgyalási sorrendiségét. Dióslaki szerint a jogbiztonság gyors alkotmányossági kontrollt indokol egy olyan törvény esetében, amely az állampolgárok széles körét érinti. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartása szerint az árfolyamnyereség-adó kedvezményének eltörlése idején több mint egymillió magyar állampolgárnak volt adótőkeszámlája, ami addig lehetővé tette számukra, hogy a nyereségük után ne fizessenek adót.
D. P.
