Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idén folytatódott a koncentráció a befektetési piacon, az első negyedévben négy társaság esetében fejeződött be, s további kettőében kezdődött meg az anyabankba történő beolvasztás. A tőzsdetag brókercégek száma hárommal csökkent, a tőzsdetag bankoké kettővel nőtt. A piaci szereplők között határozott munkamegosztás kezd kialakulni, a forgalmazást alapvetően a brókercégek végzik, míg a letétkezelés a bankokba kerül.
A brókercégek forgalma az első negyedévben gyorsabban nőtt, mint az univerzális bankoké, így részesedésük a forgalomban 64-ről 75 százalékra emelkedett - mondta el Szepesi György, a PSZÁF főosztályvezetője.
A forgalomban továbbra is meghatározó a saját számlás ügyletek túlsúlya, s nem csökkent a pénzügyi hátterű vállalkozások dominanciája.
A befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyon közel 28 százalékkal gyarapodott - elsősorban a bankok által letétkezelt vagyon nőtt, az intézményi befektetők megbízásainak köszönhetően -, amiben jelentős szerepe volt annak, hogy ismét nőtt a nem banki megtakarítások aránya a háztartások nettó vagyonában.
A forgalom mellett a befektetési társaságok adózás előtti nyeresége is jelentősen nőtt, a tavalyi első negyedévi 694,6 millió forintról közel 1,411 milliárd forintra (a tavalyi egész évi profit 2,618 milliárd forint volt). A működési költségek közel 35 százalékkal mérséklődtek. Az eredmény növekedése a veszteségek nagyarányú és a nyereségek kisebb ütemű csökkenése hatására következett be, a szektor jövedelemtermelő képessége nem javult.
A befektetési alapokban kezelt nettó vagyon egy év alatt 47,3 százalékkal növekedve március végén 838,6 milliárd forintra rúgott, részben az alapkezelőkhöz átcsoportosított vagyonkezelési tevékenység hatására. A portfólióban továbbra is az állampapírok a meghatározóak. A külföldi eszközök aránya március végén 10,6 százalékot tett ki, értékük közel háromszorosára, 91,3 milliárd forintra nőtt. Ennek hátterében az alapkezelőkhöz áthelyezett vagyontömeg áll, amely magas arányban tartalmazott külföldi papírokat.
A magánnyugdíjpénztárak száma az első negyedévben 21-re csökkent, s március végén 2,241 tagjuk volt (7 ezer fővel kevesebb, mint 2001 végén). A tb-be az elmúlt három évben főleg a 40 éven felüliek léptek vissza (65 százalék), akik számára életkoruk miatt kevésbé kedvező a magán-nyugdíjpénztári tagság. A magánpénztárakba az első negyedévben 30 milliárd forint - a tavalyi első három havinál 10,2 százalékkal több - tagdíj folyt be. A tőkepiaci folyamatok kedvezően érintették a pénztárakat, amelyek a vizsgált időszakban 7,3 milliárd forint befektetésből származó nettó eredményt könyveltek el. A szektor működési költsége a tavalyi első negyedévhez képest 6,3 százalékkal emelkedett és 1,7 milliárd forintra rúgott, ennek 62 százalékát az adminisztrációt végző szervezetnek fizette ki a szektor, amit a felügyelet magasnak ítél. A befektetett vagyon nyilvántartás szerinti értéke 310 milliárd forint, 59,1 százalékkal több, mint 2001 első negyedévében.
Az önkéntes pénztárak száma március végére 95-re csökkent, taglétszámuk a tavalyi első negyedévihez képest 5,1 százalékkal, 1,155 millióra emelkedett. A negyedévi tagdíjbefizetés 14,3 milliárd forintot tett ki, 10,8 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakáét. Az önkéntes pénztárak március végéig 6,6 milliárd forint befektetési tevékenységből származó nettó eredményt könyveltek el. A szektor működési költsége 0,85 milliárd forint volt (6,4 százalékos növekedés), aminek 33 (!) százalékát az adminisztrációt végző szervezetek kapták. Az önkéntes pénztárak az első negyedévben 4,8 milliárd fornt értékű szolgáltatást nyújtottak (42,8 százalékos növekedés), ennek 98 százaléka egyösszegű kifizetés volt. Az önkéntes pénztárak befektetett vagyonának nyilvántartás szerinti értéke 30,3 százalékkal, 300 milliárd forintra nőtt.
(NAPI)
