Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tegnap elbírált beadvány készítője szerint a sérelmezett szabályozás vélelmezett, nem létező jövedelmet von adó alá, és azt is alkotmányellenesnek ítélte, hogy az adókötelezettségnél az árfolyamveszteség figyelembevételét csak meghatározott körben engedi az szja-törvény. Ahol pedig ez a lehetőség nincs biztosítva, ott az állam - alkotmánysértő módon - meg nem szerzett jövedelem után állapít meg adókötelezettséget, ami sérti az arányos közteherviselés elvét.
Az Ab határozatában rámutatott: ismeretes, hogy a tőkepiacon jelen lévő egyes cégek munkatársait értékpapírokra szóló jogosultságok biztosításával díjazzák, ilyen a munkáltató által adott részvényopció is. Az Ab-nek azt kellett tehát vizsgálnia, hogy a részvényopcióból származó jövedelem juttatása során az szja-törvényben a jogalkotó valós jövedelmet von-e adó alá. Az Ab rámutatott: a törvényből megállapítható, hogy az értékpapír feletti rendelkezési jog bejegyzéssel, vétellel, illetőleg eladással történő gyakorlása során tényleges, pontosan meghatározható bevétel keletkezik. E bevétel pedig mint a magánszemély egyéb jövedelme képezi az adó alapját. Így a beadványt elutasította.
Lapunk megkeresésére Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke közölte: a tegnap elbírált beadvány nem azonos az érdekvédelmi szervezet beadványával. Az ugyanis a tőzsdei részvények eladása után keletkező jövedelmekre vonatkozó, 20 százalékos jövedelemadó bevezetési módját, valamint az erre vonatkozó adóelőleg-fizetés rendszerét kifogásolja az Ab-nál. Az utóbbit jóval korábban adták be, mint a most elbíráltat.
D. P.
