Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A TEBÉSZ a 2001-ben alkalmazott, a tőzsdei részvények eladása után keletkező jövedelmekre vonatkozó, 20 százalékos jövedelemadó bevezetési módját, valamint az erre vonatkozó adóelőleg-fizetés rendszerét kifogásolja az Ab-nál. Az érdekvédelmi szervezet szerint azzal, hogy az adó kiterjed a korábban vásárolt, ám csak a törvényváltoztatás után eladott részvényeken keletkező nyereségre is, valamint azzal, hogy a veszteségek utáni adó-visszaigénylést nem lehet göngyölíteni (összevezetni), csak az év végén elszámolni, a törvény visszamenőleges hatályú, ezért alkotmányba ütköző. A szövetség szerint az árfolyamnyereség-adó levonásának módja ugyanis azzal járhat, hogy a befektetők zöme folyamatosan túlfizeti az előleget és csak a következő évben igényelheti azt vissza.
A TEBÉSZ elnöke, Dióslaki Gábor lapunknak rámutatott: a törvény szövegének az a problémája, hogy a nyereséges üzletek után az adót azonnal be kell fizetni, majd azt - elsősorban a veszteséges ügyletek adójának levonásával - csak az adóbevallással együtt, a következő év elején lehet visszaigényelni. Mivel a befektetők nagy része veszteséges és nyereséges ügyleteket egyaránt köt, folyamatosan túlfizetik az adóelőleget a költségvetés javára.
Az Ab 1997/35-ös határozata pedig többek között kimondja: „amennyiben az előleg adókulcsa oly módon került megállapításra, hogy azzal az adózók teljes körére és teljes biztonsággal megállapítható lesz az adó túlfizetése, akkor az már túllép a megengedhető átmeneti aránytalanságon... kényszerhitelnyújtás a jogosult részéről”. A TEBÉSZ érvei között szerepel az is, hogy a határidős ügyletekre alkalmazott hasonló adóelőleg-levonási rendszerben is rendszeresen visszaigénylővé váltak az adózók.
D. P.
