Ismét lekerült a napirendről a Globus zárt és nyilvános kibocsátásának terve - mondta Jéhn József, a társaság alelnöke. A Globus menedzsmentje még tavaly decemberben, a bajai hűtőház és az Iglo termékek gyártási és forgalmazási jogának megvételekor jelentette be - az elmúlt évek során nem először -, hogy a társaság a további terjeszkedés finanszírozására részben nyilvános, részben zárt tőkebevonásra készül.
A kibocsátás fő szervezője a Citibank és a Deutsche Bank lett volna. Az akcióval 20-25 millió eurónyi friss tőkét tervezett bevonni a konzervipari csoport. A fő tulajdonosok nemrég megvizsgálták a társaság helyzetét, s arra a következtetésre jutottak, hogy a terjeszkedéshez nincs szükség tőkeemelésre, azt a társaság saját forrásból, illetve hitelből is képes finanszírozni - mondta az alelnök. A cég két hete tartott rendes éves közgyűlésén elhangzott, hogy a Vajdaságban vizsgálnak konzervgyárakat mint lehetséges célpontokat, de Lengyelországban is átvilágítanak négy hűtőházat.
Ugyanakkor a részvénykibocsátásnak a menedzsment korábbi nyilatkozatai szerint nemcsak a társaság tőkéhez juttatása lett volna a szerepe, hanem ezzel remélték javítani az amúgy meglehetősen illikvid, alacsony közkézhányadú papír tőzsdei szereplését is. Azóta, a német DEG fejlesztési bank megjelenése után a jelek szerint több nemzetközi befektetési alap érdeklődését is felkeltették az - öt év alatt 5 milliárdos árbevételű cégből magát 27 milliárdos forgalmú csoporttá kinőtt - Globus részvényei (a Berenberg és a Templeton egyaránt jelentős részvényessé vált).
A közkézhányadot felvásárló alapok ugyanakkor nem biztos, hogy érdekeltek tulajdoni hányaduk hígulásában egy, az általuk reálisnak tartott értéken alul végrehajtott kibocsátással. A nagytulajdonosok elképzelései a Globus-részvények fair-value-járól (belső értékéről) már régóta igencsak meghaladják a papírok tőzsdei árát, így nem meglepő, ha a kibocsátás lekerült a napirendről.
L. A.
