A Matáv tegnapi tájékoztatása szerint lezárult az Első Pesti Telefontársaság részvényeire tett nyilvános vételi ajánlata. Az ajánlattal járó jogi és egyéb költségek vélhetően magasabbak voltak, mint a felajánlott részvényekért fizetendő összeg, mivel mindössze 105 darab B sorozatú osztalékelsőbbségi papírt ajánlottak fel, összesen 1,71 millió forint névértékben. Az ajánlati ár egyébként megegyezett a névértékkel. Az ajánlat eredményeként a Matáv befolyása - a tulajdonában lévő Investellel együtt - mindössze 79,4 százalékra emelkedett a korábbi 79,18 százalékról. Az, hogy a Matáv a tranzakcióban nem lépte át a 90 százalékos határt, nem véletlen, hiszen az ajánlat megtétele előtt már jó előre értékesített egy több mint 10 százalékos EPT-pakettet - a vevő kilétét máig nem hozták nyilvánosságra.
Az, hogy a mintegy 70 millió forint névértékű papír közkézen marad, meglehetősen nagy megtakarítást jelent a telekomcég számára, hiszen a kisbefektetőket kiszorítania, vagy az ajánlat után neki felajánlott részvényeket megvásárolnia az egy részvényre jutó saját tőke árfolyamán kellett volna. Ez pedig - mivel az EPT jegyzett tőkéje 770 millió forint, saját tőkéje viszont meghaladja a 4 milliárdot - nem mindegy. A saját tőkéből több mint 500 százalékos árfolyam adódik, ami a közkézhányaddal számolva közel 300 millió forintos pluszkiadást jelentett volna a Matáv számára. Így a felvásárlási szabályok tavaly nyáron életbe lépett módosítása óta az első, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kikényszerített ajánlat felemás eredménnyel zárult: a kisrészvényesek ugyan kaptak egy nyilvános vételi ajánlatot, azonban ezzel nem nyertek semmit, mivel a Matáv már korábban is az ajánlati árfolyamon vásárolgatta papírjaikat. Az, hogy a Matáv gondosan ügyelt arra, nehogy az egy részvényre jutó saját tőke értékét ki kelljen fizetnie a kisrészvényeseknek, jó hír a Matáv-tulajdonosok számára, hiszen a cég takarékosan járt el. Ugyanakkor egy tőzsdei társaság esetében nem biztos, hogy a bizalomnövelő lépések közé tartozik.
L. A.
