Kellemetlen meglepetéssel szolgált a Zalakerámia Rt. tegnap közzétett nem konszolidált, magyar számvitel szerinti adataival a befektetők számára. Az anyavállalat számai szerint tavaly a társaság 7,9 milliárd forint nettó árbevételt és 1,656 milliárd forintos veszteséget könyvelt. Ez jóval alatta marad a csoportszintű IAS szerinti - a gyorsjelentésben közölt - 1,958 milliárd forintos nettó profitnak, de jócskán elmarad a gyorsjelentésben az anyavállalat eredményeként közölt 139 millió forinttól is.
Az eltérés egy része nyilván a két számviteli rendszer eltéréseiből adódik, hiszen míg az IAS-számokban szerepelhetett a hiteleken elért árfolyamnyereség 670 milliós összege, addig a magyar szabályok szerinti kimutatásban már nem. Ugyanakkor a közlemény rávilágít arra is, hogy nem ez, hanem a Hussar Holdingon elszámolt értékvesztés felelős a leginkább a tetemes veszteségért.
Az eredeti kimutatásban ugyanis a Zalakerámia vezetése 950 millió forintos értékvesztést számolt el a korábban a kelet-európai terjeszkedésre létrehozott Hussar Holdingban meglévő részesedésére. Ezt azonban módosították, találtak ugyanis egy olyan módszert, amely szerint a Hussar-befektetést nem diszkontált cash-flow alapon kell leértékelni, hanem a jegyzett tőke/saját tőke arányának alapján. A frissen meglelt értékelési módszerrel - amelyet az auditor is elfogadott - a Hussaron már 2,182 milliárd forintos értékvesztést könyvelhetett el a Zalakerámia Rt. A megugrott értékvesztést és a brutálisan alacsony anyavállalati profitot alig néhány nappal azután jelentették be, hogy az Általános Értékforgalmi Bank jelezte, részesedését 20 százalék felettire növelte a társaságban, a rendes éves közgyűlésen pedig osztalék kifizetését fogja javasolni, továbbá igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat delegálna. A tetemes veszteség fényében az osztalék kifizetésére csekély valószínűséggel kerülhet sor, hiszen így - köszönhetően az óvatosság elvét igencsak gondosan alkalmazó mérlegkészítésnek - elolvadhatott a cég eredménytartaléka.
L. A.
