Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Néhány nappal azután, hogy az Általános Értékforgalmi Bank bejelentette, 20 százalék fölé növelte részesedését a Zalakerámia Rt.-ben, a Gazprom érdekeltségi körébe tartozó pénzintézet az első aktív lépéseket is megtette a csempegyártó részvényeseként. Mint a cég 10 százalék feletti tulajdonosa, kérvényezte a Zalakerámia Rt. igazgatóságánál, hogy a rendes éves közgyűlés eddigi egyetlen napirendi pontja mellett - amely a tavalyi éves beszámoló elfogadása - a részvényesek személyi kérdésekről és osztalékról is szavazzanak. A bank tegnap délután közleményben tudatta, hogy két igazgatósági tag beválasztását fogja javasolni a Zalakerámia vezető testületébe, egy felügyelőbizottsági tagot is delegálna, s osztalék kifizetését is javasolni fogja. A megválasztandó tagok személyét, valamint a javasolt osztalék nagyságát közvetlenül a közgyűlésnek fogja bejelenteni a bank.
Nem lesz könnyű dolga a Zalakerámia új részvényesének, ha javaslatait az eddigi legnagyobb részvényes, az Arago egyetértése nélkül kívánja megvalósítani. A társaság igazgatóságát ugyanis - a fő tulajdonos korábbi tájékoztatása szerint - öt évre delegálja a közgyűlés, s azok visszahívása csak háromnegyedes szavazati többséggel lehetséges, mint ahogy az ezt az állapotot megváltoztató alapszabály-módosítást is csak ilyen arányok mellett lehetne keresztülvinni.
Mivel az Aragónak 26 százalék feletti tulajdonrésze van, ezért egyetértésére még egy egyébként valószínűtlen, százszázalékos részvétel esetén is szükség lenne. Ugyanakkor az, hogy a Zalakerámia jelentős nagyságú osztalékot fizessen, nem valószínű, legalábbis eredményéből és eredménytartalékából aligha futná erre. Az osztalékot ugyanis a társaság nem konszolidált mérlege és eredménye alapján fizethetné, ezek adatai azonban jelentősen eltérnek a nyilvánosság számára megjelentetett IAS szerint konszolidált adatoktól. A legutolsó magyar számvitel szerinti, nem konszolidált Zalakerámia Rt. (és hangsúlyozottan nem csoportszintű)-kimutatás tavaly tavasszal jelent meg, ebben azonban nem szerepelt, hogy a 12,5 milliárd forintnyi saját tőkéből mekkora részt tesz ki az eredménytartalék. Így csak az 1999-es adatokból lehet kiindulni. Ezek szerint akkor év végén a Zalakerámia Rt. nem csoportszinten számított saját tőkéje 12 milliárd forint volt, az eredménytartalék nagysága akkor 1,401 milliárd forintot tett ki. A 2000-es esztendő ezt a tartalékot alaposan erodálta, tavalyelőtt a társaság ugyanis nem konszolidáltan 1,216 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, ezzel az összeggel csökkentve az eredménytartalékot az 190 millió forint alá apadt. A tavalyi évről szóló gyorsjelentés mindössze egy sorban tér ki a magyar társaság nem konszolidált eredményére, e szerint 2001-ben a Zalakerámia Rt. nettó profitja 139,8 millió forint volt. Ezzel emelve az előbb számolt összeget, a közgyűlés nagyjából 330 millió forintnyi eredményből és eredménytartalékból fizethetne a részvényeseknek. Ez részvényenként alig 43 forintot jelent, ami aligha dobogtatja meg a befektetők szívét.
Az Arago irányító pozíciója és a magas osztalék valószínű elmaradása ellenére a Zalakerámiába történő bevásárlás - még ha az a fő tulajdonossal történő egyeztetés nélkül történt is - nem volt rossz lépés az ÁÉB részéről. Az új nagytulajdonos megjelenése alaposan leértékelheti az Arago Zalakerámia-csomagját, s felértékelheti a többi részvényes papírjait. A speciális alapszabályi megkötöttségek miatt eddig ha az Arago ki akart volna szállni a Zalakerámiából, papírjaiért felárat is kérhetett volna arra való hivatkozással, hogy a csomag egyben a cég feletti irányítást is biztosítja. Az ÁÉB megjelenésével ez már korántsem mondható el, hiszen egy esetleges tulajdonosváltásnál az új igazgatóság felállításába már igencsak beleszólhatna az ÁÉB, pláne akkor, ha baráti kezekben - a bejelentett mennyiségen túl - még parkolnak részvények. (Persze ennek csak akkor van jelentősége, ha az Arago túl akarna adni csomagján.) Bár az ÁÉB megjelenése a TVK--BorsodChem ügy óta inkább eladási reflexet vált ki a befektetőkből, jelen esetben akár egyfajta biztosíték is lehet a többi részvényes számára, hiszen így az eddig nem igazán befektetőbarátként ismert Arago meglehetősen szigorú kontrollt kaphat a Zalakerámiában.
Lovas András
