Jóllehet az ügy szereplői hallgatásba burkolóznak, egyre több jel mutat arra, hogy akár már a választások második fordulója előtt újabb fordulatot vehet a Bizományi eddig sem unalmas története. A Magyar Hírlap tegnapi cikke nemcsak a lehetséges vevőt nevezte meg - az OTP Ingatlan Rt. személyében -, hanem már az ötmilliárdos vételárat is tudni vélte. A BÁV 5 milliárd 875 milliós saját tőkéje és az MFB 92 százalékos tulajdoni aránya ugyan indokolhatja ezt a kerek számot, de megbízható forrásból származó információink szerint az OTP-csoportnak (és nem az OTP Ingatlan Rt.-nek) az MFB-hez eljuttatott írásos ajánlata ennél némileg kisebb összegről szólt. Horváth József, az MFB szóvivője a NAPI Gazdaság kérdésére nem kívánta kommentálni az OTP-ajánlatról szóló feltételezéseket, de ugyanakkor elismerte, hogy a BÁV-pakett eladó, a záloghitelezéssel és műkincs-kereskedelemmel foglalkozó, 229 éves társaság privatizáció előtt áll. (A két privatizáció közötti - logikailag szükséges - újraállamosítás 1999-ben történt, amikor az állam bankja 2,8 milliárd forintért megvette az Arago 51 százalékos csomagját.) Az MFB könyveiben egyébként a BÁV - megfigyelők szerint - nagyjából 4-4,1 milliárd forintos értéken szerepelhet, így még egy 5 milliárd forintnál kisebb ajánlat elfogadása is hozhat profitot. Az OTP egy hónappal ezelőtt még gyakorlatilag cáfolta, hogy tárgyalna a BÁV megvételéről, mondván: „sem a bank, sem leányvállalatai ez idő tájt nem érdeklődnek a BÁV részvényei iránt” (NAPI Gazdaság, 2002. február 22., 11. oldal).
A kijelentésben alighanem az időpont-meghatározás volt a lényegi elem, korábban ugyanis az OTP bevallottan is érdeklődött a záloghitelezésben stabilan piacvezető cég iránt. (Csak éppen az érdeklődés az 1997-es privatizáció szervezőiben kevés megértésre talált, az OTP pedig az MFB 38 százalékos tulajdoni hányada miatt nem kívánt egy az Aragóéhoz hasonló „huszáros” rohammal a falakon belülre kerülni.)
Az OTP számára a BÁV 6 milliárdosra becsült, de a könyvekben csak 3 milliárd 51 millió forinttal szereplő ingatlan vagyona mellett a 100 százalékban BÁV-tulajdonú BÁV-Zálog Pénzügyi Szolgáltató Rt. 8 milliárdos záloghitel-állománya, illetve a záloghitelezésen elérhető - a bankinál értelemszerűen magasabb költségek levonása előtt 35-40 százalékos - kamat- és díjbevétel lehet igazán vonzó. (A BÁV-leány mintegy 4,5 milliárd forintos átlagos banki hitelállománnyal dolgozik, amelyre tavaly 500 milliós kamatot fizetett ki.) Az OTP valószínűleg még inkább külön választaná a BÁV három tevékenységét. Az ingatlangazdálkodást esetleg más ingatlanvállalkozásaival vonná össze (a CD Hungaryvel együtt a bankcsoport ingatlan vagyona már amúgy is meghaladja a 80 milliárd forintot), a műkincs-kereskedelmet később akár el is adhatná, viszont a záloghitelezést a BÁV márkanév adta előnyöket is kihasználva még inkább felfuttatná. A tranzakció segítene megoldani az OTP egyik krónikus gondját, hogy miként találhatna alacsony kockázatú, de az állampapírhozamoknál jelentősen magasabb kihelyezési lehetőségeket. A BÁV ugyan már egy éve zárt társaságként működik, ám csaknem 150 ezer részvénye van jórészt hazai magánbefektetők kezében. (Az MFB 1105 forintos kivezetési ajánlata inkább tartásra ösztönözte a befektetőket.) Ha valamelyik OTP-érdekeltség megveszi a 92 százalékos pakettet, a kisrészvényesek a társasági törvény előírásai szerint kérhetik, hogy az uralkodó tag forgalmi értéken vegye meg tőlük részvényeiket. Mivel ebben az esetben az OTP aligha adna más árat a kicsiknek, mint amit a nagyobb pakettért fizetett (a legnagyobb lakossági bank hozzáállása efféle ügyekben határozottan más, mint az MFB-é), a kicsik akár a dupláját is kaphatják a legutóbbi ajánlati árnak.
Korányi G. Tamás
