Távozni készül a tőzsdéről az EHEP is. A Buda-Cash brókerházhoz közel álló személyek által 1995-ben alapított portfóliócég 1999 nyarán került a Budapesti Értéktőzsdére, de története során végig az egyik legillikvidebb papírnak számított a parketten. A tavalyi gyorsjelentését is késve közreadó társaság részvényesei április 29-én dönthetnek a tőzsdei kivonulásról, s vélhetően meg is szavazzák azt. A helyzet érdekessége, hogy a szokásos módszerekkel - a papír likviditásának hiánya miatt - meglehetősen nehéz lesz eldönteni, hogy a kivonuláskor megteendő nyilvános vételi ajánlatnak mi legyen az árfolyama. Az EHEP-re ugyanis utoljára tavaly június végén történt kötés, márpedig az ármeghatározás alapjául - ha az ajánlattevő nem rendelkezik opcióval a papírokra, s nem is vásárolt belőlük az elmúlt fél évben - az elmúlt féléves forgalommal súlyozott átlagár szolgál mind a tőkepiaci törvény, mind a BÉT vonatkozó szabályzata alapján.
Egyelőre nem tudni, ki teszi majd meg a kivezetéskor kötelező ajánlatot, de akár a 32,07 százalékos szavazati aránnyal rendelkező Gordon Kft., akár a 19,78 százalékkal szavazó Dunaújvárosi Vagyonkezelő Rt., az ajánlatnak meg kell felelnie a tőkepiaci törvény által a nyilvános ajánlatra vonatkozó előírásoknak, amely ilyen esetben az árfolyamot egyedül a felügyelet jóváhagyásához köti. A BÉT szabályzata viszont ennél szigorúbban fogalmaz. Kimondja, ha a kötések alapján nem állapítható meg minimális ajánlati árfolyam, akkor a részvénytársaság egy részvényre jutó sajáttőkeértékét kell alapul venni. Mivel a saját tőke kiszámításának alapja a BÉT-szabályzat szerint az auditált mérleg lehet, vélhetően majd az április közgyűlés által elfogadandó beszámoló dönt el, mennyit kaphat az egyébként kisszámú részvényes. Az EHEP gyorsjelentése szerint a tavalyi 40 millió veszteséggel saját tőkéje 460 millió forintra csökkent, s ez az 524 ezer darab papírral számolva részvényenként 877 forintot ad. Így az ajánlati ár ennél vélhetően nem lesz majd alacsonyabb.
L. A.
