A Legfelsőbb Bíróság (LB) öt hivatásos bíróból álló felülvizsgálati tanácsa megalapozatlannak ítélte Kemenesmihályfa felülvizsgálati kérelmét, és kimondta, hogy az Édász az önkormányzat által felvetett egyik jogcímen sem köteles kártalanítást fizetni. Kemenesmihályfa eredetileg azért nyújtott be keresetet, mert álláspontja szerint az Alkotmánybíróság (Ab) 2000-ben megsemmisítette az 1994. évi villamosenergia-törvénynek azt kimondó bekezdését, hogy az áramszolgáltató társaságoknak joguk van közcélú villamos művet közterületen díjmentesen létesíteni és üzemeltetni. Az elsőfokú bíróság még úgy ítélte meg, hogy az önkormányzatot bérleti díj illeti meg a területén elhelyezett villanypóznák után, a megyei bíróság ezt bírálta felül.
Az LB tegnap hatályában fenntartotta a jogerős döntést. Eszerint az 1964-ben hatályba lépett villamosenergia-törvény az oszlopok működésére vonatkozó használati jogért - az úgynevezett vezetékjogért - nem adott kártalanítási lehetőséget, csupán a telepítéshez kapcsolta az egyszeri kártalanítás esélyét, azonban ez a rendelkezés elévült. Az 1994-ben hatályba lépett második villamosenergia-törvény pedig már ingyenesnek rendelte a vezetékjog-alapítást és a jog fennállását. Az Édász a kemenesmihályfai oszlopokat az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején telepítette, az Ab határozata pedig nem visszamenőleges hatályú.
Az LB arra is felhívta a figyelmet, hogy az ominózus Ab-határozat egyébként maga is kizárta a kártalanítás lehetőségét. Elvetette azt a felperesi érvelést is, hogy Kemenesmihályfa egy rendelete lehetőséget adott a kártalanításra, ilyen önkormányzati aktus ugyanis polgári jogviszonyokat nem rendezhet - mondta az LB.
Becslések szerint az áramszolgáltatók a precedens értékű döntés következtében több milliárdnyi összegű kártalanítás megfizetése alól mentesültek, az Édász maga is mintegy 5 milliárd forint esetleges kifizetésével számolt pervesztés esetén. A többi áramszolgáltatót a mostani döntés fényében viszont valószínűleg be sem pereli az önkormányzatok szövetsége.
Drávucz Péter
