A Matáv Rt. tegnap nyilvános vételi ajánlatot tett az Első Pesti Telefontársaság részvényeire. A lépés nem érhette meglepetésként az EPT tulajdonosait, hiszen a Matáv már tavaly nyáron elkezdte felvásárolni a telefontársaság papírjait. A mostani ajánlat egyelőre egyedülálló, mivel ez az első eset, hogy a többségi tulajdonosnak azért kellett nyilvános vételi ajánlatot tennie egy nyilvános társaság részvényeire, hogy újra élhessen szavazati jogaival. A Matáv részvényesi jogait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete még tavaly decemberben függesztette fel, mivel a pénzügyi tárgyú törvényeket módosító törvény nyári hatálybalépése után a Matáv úgy növelte egyébként már 25 százalék feletti befolyását a cégben, hogy figyelmen kívül hagyta a szigorúbbá vált take-over szabályozás előírásait. A felügyeleti határozat válaszút elé állította a Matávot: szavazati jogai visszaszerzéséért vagy nyilvános ajánlatot tesz, vagy leszorítja befolyását az EPT-ben. A Matáv kissé lassan reagált a felügyeleti döntésre - ami egyébként az év végi ünnepek előtt látott napvilágot -, így el kellett halasztani az EPT januári rendkívüli közgyűlését, ahol a mátyásföldi társaság kábeltelevíziós cégének eladásáról döntöttek volna (2002. január 7., 8. és 9. oldal). Azon a közgyűlésen ugyanis a felügyeleti határozat miatt előfordulhatott volna, hogy a kisrészvényesek - a nagytulajdonos akaratával akár ellenkező módon is - megtorpedózzák az előterjesztett javaslatokat.
A Matáv az elmúlt hónapokban gondosan előkészítette a felügyelet által kikényszerített vételi ajánlatot. Először bejelentette, hogy 90 százalék feletti részesedését 79,18 százalékra csökkentette az EPT-ben (NAPI Gazdaság, 2002. január 22., 9. oldal), majd tegnap megtette az ajánlatot. Érdekes, hogy a Matáv pont annyival csökkentette tulajdoni részesedését az ajánlat előtt, hogy abban az esetben se kerüljön 90 százalék fölé az EPT-ben, ha minden külső részvényes felajánlja papírjait. Erre jó oka volt a távközlési óriásnak. A felügyeleti jóváhagyás után 30 napig élő ajánlatban ugyanis a Matáv mindössze névértéket kínál az EPT-papírokért - ez a törzsrészvények és az A sorozatú elsőbbségi papírok esetében 1700, a B sorozatú osztalékelsőbbségi papíroknál 16 300 forintot jelent -, ez pedig ugyan meghaladja az elmúlt 180 nap OTC-átlagárát, azonban jelentősen elmarad az egy részvényre jutó saját tőke értékétől. (Az ajánlat lebonyolításával egyébként a CA-IB-bízták meg). Ha az ajánlattal a Matáv 90 százalék fölé csúszna, akkor abba a kellemetlen helyzetbe kerülne, hogy a maradék részvényt a saját tőkével megegyező értéken kellene megvásárolnia. Ez pedig az utolsó közgyűlés által is jóváhagyott mérleg szerint meghaladná a névérték 150 százalékát.
Lovas András
