Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Matáv többségi tulajdonában lévő az Első Pesti Telefontársaság igazgatósága március végére hívta össze a társaság rendes éves közgyűlését. A részvényesi találkozón az általában a rendes éves közgyűlésen megtárgyalandó témákon - éves jelentés, vezető tisztségviselők választása - kívül csak a részvények dematerializálásával kapcsolatos kérdések kerülnek terítékre, a kábeltelevíziós társaság értékesítése nem. Az EPT eredetileg januárban egy rendkívüli közgyűlésen döntött volna a kábeltelevíziós társaság eladásáról azonban azt a találkozót az igazgatóság később - meglehetősen szokatlan módon - lefújta, mivel időközben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felfüggesztette a többségi tulajdonos Matáv részvényesi jogait a társaságban. A lépést azért tették meg, mert az értékpapírtörvény tavaly nyári módosításának hatálybalépése után a Matáv úgy vásárolt EPT-részvényeket, hogy nem tett nyilvános vételi ajánlatot a többi részvényesnek. Mivel a távközlési cégnek 33 százalék feletti tulajdonrésze van az EPT-ben, ez kötelező lett volna.
A felügyelet határozatában arra szólította fel a Matávot, hogy vagy csökkentse tulajdonrészét, vagy tegyen nyilvános vételi ajánlatot. A Matáv azóta közleményben tájékoztatta a befektetőket arról, hogy tulajdonhányada valamivel 80 százalék alá csökkent az EPT-ben. Kérdés, hogy ez elég lehet-e a szavazati jogok visszaszerzésére, hiszen a törvény alapján szakértők szerint ilyen esetben 33 (vagy ha nincs 10 százaléknál nagyobb tulajdonos, akkor 25) százalékig kell csökkentenie befolyását a részvényesnek. Természetesen elképzelhető, hogy a Matáv még a részvényesi találkozó előtt előáll nyilvános vételi ajánlatával a többi részvényes felé, s így simán szavazhat majd a rendes éves közgyűlésen.
L. A.
