Bár a brókercégek egy részénél úgy vélik, hogy a külföldi papírokat elkülönítve kell kezelni az árfolyamnyereség-adó szempontjából, az általunk megkérdezett szakértők véleménye szerint a törvény egyértelmű, azokat a hazaiakkal összevontan lehet figyelembe venni az adó kiszámításakor. A problémát sok befektetési szolgáltató számára az jelentette, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény mindössze annyit mond ki, hogy tőzsdei ügyletből származó jövedelemről a tőkepiaci törvény által definiált tőzsdén kötött üzletnél lehet beszélni.
Bár a Pénzügyminisztérium részéről elhangzott olyan álláspont is, miszerint tőzsdének Magyarországon csak a két hazai tőzsdét, a Budapesti Értéktőzsdét és a Budapesti Árutőzsdét kell tekinteni, szakértők véleménye szerint a törvény nemcsak e két szervezetet tekinti annak. A tőkepiaci törvény bevezetője szerint „a tőzsde a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam- és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet".
Ugyanez a törvény később megemlíti, hogy a tőzsdei tevékenység folytatására engedélyt kapott tőzsdét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) „elismert piacként" tartja számon. A PSZÁF még tavaly szeptemberben tett közzé listát az általa elfogadott tőzsdékről, igaz, a PM-nek a tőkemegfelelési mutatóról szóló rendelete miatt. Ez több mint hatvan piacot említett a világ tőzsdéi közül, így szakértők szerint e piacokat tőzsdének kell tekinteni. Ebből következik, hogy az azokon forgalmazott termékeken elért árfolyamnyereséget és -veszteséget össze lehet vonni a BÉT termékein elért nyereséggel és veszteséggel a forrásadó kiszámításakor.
A PM - igaz, még csupán szóbeli - állásfoglalása alapján a brókercégeknek nem kell meghitelezniük ügyfelük befizetendő forrásadóját, ha a negyedév végén a levonandó összeg nem áll rendelkezésre az ügyfél számláján - mondta Boris Mihály, a Befektetési Vállalkozások Szövetségének elnöke. Az szja-törvény szerint a befektetési szolgáltatónak ugyan negyedévente összesítenie kell az ügyfél által elért árfolyamnyereséget és -veszteséget, s ha nyereség keletkezett, azt le kell vonnia. Megfelelő fedezet hiányában a brókercég ezt nyilván nem tudja megtenni, ebben az esetben az éves bevalláshoz kiadott igazoláson fel kell tüntetnie a be nem fizetett adó nagyságát. Az év közben be nem fizetett adót az ügyfél vélhetően legkésőbb az év végi bevallásakor még befizetheti.
Lovas András
